Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
4 Hogy ne távolodjam el nagyon attól a tárgytól, a melyre szives türelmüket ki akarom kérni, megmagyarázom egy pár szóval, hogy miért hoztam ezt fel. Azért kellett erre rámutatnom, mert az a jelenség, a melynek orvoslása eszközeit leszek bátor kutatni a mai estén: a visszásságok egy igen gazdag forrása, nem állhatott volna elő akkor, ha a társadalom, illetve a társadalomnak egyes különösen érdekelt rétegei már 10—15 évvel ezelőtt is annyira felismerték volna érdekeiket és érdekeik megvalósítására annyi figyelmet és tevékenységet fordítottak volna, mint ma már kétségtelenül teszik. Nem vált volna lehetővé 1895-ben és 1896-ban, a midőn a Bpts., a Magyar Törvénytárnak egyik legjelentékenyebb alkotása, hosszas évek előkészítése után létrejött; nem vált volna lehetővé egy ilyen korszakot jelentő alkotásnál az, hogy az érdekeltek egész tömege, mondhatnám az egész közérdeket képviselő összesség egy bizonyos szempontot, illetve egy bizonyos körét a jogéletnek, úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyja. A jogéletnek ez a köre, a melyre czéloz- tam, az ipari jogvédelemnek, az eszmei javak oltalmának a köre. Igaz ugyan, hogy 1895-ben, gondolom május 4-én, a midőn a bűnvádi perrendtartás tervezetét Erdély Sándor, akkori igazságügyminiszter, a képviselőház elé terjesztette, már volt egy eredeti magyar törvényünk, a mely ebbe a körbe belevágott: az 1890:11. t.-czikk; azonban ez is úgy jött létre, a mint az igazi alkotmányosság a legmodernebb állami élet mellett nem lett volna szabad létrejönnie; t. i. hivatalból támadt az eszméje. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy helytelen volt, távolról sem; azonban nem maguknak az érdekelteknek köréből indult ki, a kik jórészt talán tudomást sem vettek ezen törvény létezéséről. A találmányi oltalom tekintetében akkor még egyáltalában nem volt törvényünk, hanem az 1852. évi augusztus 15-iki császári patens volt érvényben, mindazon jogviszonyok tekintetében, a melyek a találmányok oltalma körül kifejlődtek. Ez volt az állapot 1895-ben, a midőn a Bpts a ház elé terjesztetett. A védjegytörvény gondoskodott arról, hogy a védjegyoltalom egy megfelelő sanctio által biztosíttassák és pedig az akkori 24
