Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Kiss Géza: A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján [277., 1907]
------------------—— 17 ott, a hol rövidlátásból elvitatják azt. A ius civile és ius honorarium, a common law és equity megjelölések azt jelzik, hogy a római és angol jog e jelenségek helyes méltánylását kifejezetten dokumentálták; ott ez a dolog természetében rejlő parallelizmus szinte intézményi kifejezést nyert. Ám ezek a momemtumok ép úgy meg vannak oly jogrendszerekben is, melyek azokat intézményileg nem ismerik el; a minthogy a kérdés általános megitélésénél ez sem szokott kétség tárgya lenni. A pozitív szerződésszegések kérdésének bemutatásával ép azt akartam föltüntetni, hogy mennyire fontos az, az általános elmélet tanulságait az egyes részletkérdéseknél is értékesíteni. Kérdés lehet most már, az alkalmazandó bírói kiegészítő szabály természetének megállapítása után, hogy az miként szóljon ? Természetes, hogy a hézagpótlásra vonatkozó általános elvek irányadók: a biró és a tudomány önmagából meríti a jogszabályt, de úgy, hogy az a törvénynyel ellentétbe ne jusson. A hézagpótló tevékenység feladata a kiegészítés és nem korrigálás. A biró jogalkotó tevékenysége csupán azt jelentheti, hogy praeter legem alkothasson jogot, de sohasem terjedhet odáig, hogy e jogalkotás contra legem érvényesülhessen.^ Ezt a tételt kell a szóban forgó kérdésben is keresztülvinnünk. Meg kell vonnunk azokat a határvonalakat, a melyeken belül e hézag kitöltésénél a jogalkalmazásnak mozognia kell. E czélból azokat az alapelveket kell leszögez- * * Unger, Der Kampf um die Rechtswissenschaft, Deutsche Juristen Zeitung XI. 784—785. o.; főleg az újabb, «Freie Rechtsfindung» neve alatt ismert irányzat túlkapásaival (v. ö. e tekintetben Stampe fejtegetéseit is, Deutsche Juristen Zeitung X., 713. és 1017. sk. o.) szemben. E túlzásokat az egyébiránt szintén reformálni óhajtó és az «école des interprétes du Code civil»-ellen küzdő franczia «szabad» irány is elitéli ; v. ö. Lambert, Fonction du droit civil comparé, 1903., I. k., 31. sk. o., Grasserie, Sociologie du droit civil, Paris, 190t>., 412. sk. o.: «eile (la jurisprudence) devrait appliquer le droit civil edicté, quand mérne il lui paraitre injust, autrement il n’y a plus de lói». 277 17 2
