Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Kiss Géza: A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján [277., 1907]
18 nünk, a melyek a német ptk. ama rendelkezéseiben jutnak kifejezésre, melyek a törvényesen szabályozott pozitív szerződésszegésekre vonatkoznak. Ezeket alapul véve, a jogalkalmazás kettős irányban lesz kötve: a) csupán azokban az esetekben állapíthat meg a hitelező javára az adós ellen jogigényt, a melyekben ez utóbbi a szerződés czélját veszélyeztette vagy meghiúsította, mert ez a B. G. B. alapeszméje a késedelem és a szolgáltatás utólagos lehetetlenülése esetében is,1 és b) a hitelező igénye gyanánt az adós ellenében csupán oly jogkövetkezmények lesznek statuálhatok, a melyek a többi, a B. G. B.-ben szabályozott szerződésszegéseknek (késedelem, lehetetlenülés) következményeivel elvileg megegyeznek (kártérítési, visszalépési jog). E kereten belül, természetesen, a jogalkalmazás «szabad» marad; a kérdés részletesebb megoldása tehát az egyes eset eldöntése alkalmával esetenkint adódik.2 III. A mi most már a lex ferenda-t illeti, e tekintetben most sem mondhatok mást, mint a mit e kérdésben ismételten hangsúlyoztam,3 t. i., hogy egy, az összes szerződésszegésekre vonatkozó egységes és kimerítő jogszabály állítandó föl, a mely a hitelezőnek azokat a jogokat adja meg, a melyeket úgy a német ptk., mint a mi Tervezetünk a késedelem és a szolgáltatásnak az adós hibája folytán beálló lehetetlenné válása esetére statuálnak. A régebbi törvény- hozások megoldásai (Code civil; osztrák ptk. és 919. §. 1295. §., schweizi, 110. art., stb.), a mai forgalmi életetet nem elégítik ki, mert csupán egyszerű kártérítési igényt adnak; külö1 Y. ö. Oertmann, i. h. 2 V. ö. Ehrlich találó megjegyzését: Gewiss ist es nicht Sache der Wissenschaft, dem Richter die Entscheidung eines jeden einzelnen Falles vorzukauen. Den Einzelfall wird er in den meisten Fällen viel besser beurteilen können. (Freie Rechtsfindung und freie Rechtswissenschaft, 1903., 38. o.). 3 Grünhut’s Zeitschrift XXXII. k. 184. o. Jogállam, 1905. IY. f.; Főelőadmány, VI., 296—297. Ezirányú javaslataimhoz hozzájárul Már- tonfy, «A teljesítés helye és az úgynevezett pozitív szerződésszegések» czímü értekezésében, Nagy Ferencz-emlékkönyv. 18
