Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Kiss Géza: A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján [277., 1907]
11 felek egymással harczban állanak, «mindent inkább akarhatnak, mintsem valamiben megegyezni»; annál távolabb áll az adós attól, hogy olyas valamiről lemondjon, a mit ép e harczban a hitelezővel szemben kiaknázhatna.* A most tárgyalt kísérlet is. mint látjuk, egyike azoknak az erőszakosságoknak, a melyeket a «hallgatólagos akaratnyilvánítás »-sál szemben még ma is elég gyakran szoktak elkövetni. Napirendre térvén Siber kísérlete fölött, megállapítható, hogy a szolgáltatás lehetetlenségére és az adós-késedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazása az egész kérdésnek megoldására nem alkalmas, azaz szintén hézagot hagy fenn. A harmadik kísérlet, a mely a magyar ptk. előmunkálatai szempontjából is fontos, a magánjogi «vétkesség» fogalommeghatározásából akarta a kártérítési kötelezettséget levezetni. E szerint a törvénynek az a rendelkezése (N. 276. §., Terv. 1162. §.) segít, a mely kimondja, hogy az adós felelős, ha szándékosan, vagy hanyagul jár el (Crome). Teljesen megegyezik ezzel az az érvelés, a mit a magyar ptk.-et előkészítő bizottság ellenem akkor, midőn a szóban forgó hézagra rámutattam és annak elkerülését sürgettem, felhozott és a mely a Főelőadvány VI. kötet, 306. oldalán olvasható: «Ezzel szemben hangsúlyoztatok, hogy az iránt a T. szempontjából nem lehet kétség, hogy a pozitív kötelem- szegés felelősséget állapít meg; attól nem kell félteni a jog- alkalmazást, hogy az 1162. § nak oly szűk értelmezést fog adni, hogy «nem teljesítés» csakis a negatív magatartás. A gyakorlat és doctrina kétségtelenül fel fogja ismerni, hogy kötelezettségét az is «nem teljesíti», a ki abbanhagyásra vállalkozott és mégis cselekszik, vagy nem úgy cselekszik, a hogy cselekednie kell, szóval hogy az 1162. §. első bekezdésének voltaképeni értelme az, hogy minden vétkes «kötelemellenes magatartás» felelősségbe sodor s így az is biztosítva van, hogy legalább is a kártérítési sanctio a pozitív kötelemszegéshez feltétlenül hozzá fog füzetni, mert az az * Újabban, azóta, ezen az alapon támadják Siber álláspontját Lehmann, Unterlassungspflicht. München, 1906., 277. о. és Krückmann, Unmöglichkeit, Arch.für civ. Prax. CL (1907.) 216. o. 11
