Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Salgó Jakab: Milyen intézkedések szükségesek a csökkent beszámítású és iszákos egyénekkel szemben? [252., 1905]
Dr. Salgó Jakab: T. Teljes ülés! A természettudományok mai nagy hatását semmi sem bizonyítja jobban, mint az a vezérlő szerep, a mely vizsgálati módszereinknek az összes tudományokban jutott. Az a feltétlen és nélkülözhetetlen érték, a melylyel a bölcselkedés még a múlt század derekán birt; az az általános meggyőződés, hogy a bölcselet minden tudományok kútforrása és czélja, a mely nélkül minden emberi ismeret csonka és tökéletlen marad, teljesen devajsálódott, annyira, hogy a szoros értelemben vett bölcselet is kénytelen a természettudomány segítségéhez fordulni, sőt azt lehet mondani, hogy csak annyi a maradandó értéke, a mennyi benne a természettudomány vizsgálati módszerének eredménye. És ha még a múlt században a tisztán észlelésen alapuló orvosi tudomány is a bölcseleti összefoglalás jegyében fejlődött és a bölcselkedő rendszeresítés hatása alatt állt, ma viszont úgy áll a dolog, hogy minden filozófiai búvárkodás észlelésből indul ki és az észleletek alapján iparkodik vizsgálatának helyességét és fejtegetéseinek igazát kimutatni. A természettudomány vizsgálati módszerének ezen nagy hatalma alól a jogi tudomány sem vonhatja ki magát. Mondhatjuk, hogy a jogtudomány minden ágának ujabbi fejlődésében világosan látszik a természettudomány nyoma. Már az a tény, hogy a judicaturában első helyen az ember áll és az esik bírálat alá, nem pedig az emberi tények rideg paragrafusokba szedett bírálata foglalja el az első helyet; hogy ma nem a tett, hanem a tettes felett Ítélkeznek : ez tág kaput és 1* 95
