Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Salgó Jakab: Milyen intézkedések szükségesek a csökkent beszámítású és iszákos egyénekkel szemben? [252., 1905]

4 számos új utat nyitott meg, a melyeken át az anthropologiai és biológiai vizsgálódások behatoltak és az igazságszolgálta­tásnak új irányokat adtak. Hogy csak a büntetőjog területén maradjunk, a bünte­tés fogalmának gyökeres megváltoztatása, annak a bűntettes egyéniségéhez való mérése bizonyltja a mélyreható átalaku­lást. Mert a bűnbe esett ember tekintetbe vételével termé­szetesen annak egész alkata és lelki formája, tartalma kerül vizsgálat és az Ítélő biró bonczkése alá és mindinkább az az iparkodás nyomul előtérbe, hogy az emberek bűnös hajlamait megértsék és megértessék. Annak a kényelmes büntetőjogi eljárásnak, a mely régebben a «szemet szemért»-féle dogmá­ban csúcsosodott ki, már vége és helyébe lépett a természet- tudományi vizsgálat módszere és legfőbb elve: «de indagan­dis causis». ___ Ennek az eljárásnak első gyümölcse volt, hogy a bün­tetésből mindenekelőtt kizárták azokat, a kik cselekvéseik súlyát felfogni képtelenek; a kiknél a cselekvést kiváltó ok az emberi hatalmon kívül eső lelki kényszer; a kiknek tény­kedését kóros tényezők irányítják, tehát az elmebetegek. Ezekre nézve megállapította a törvény, hogy cselekedeteik nem jöhetnek számba és bármilyen elütő szövegezéssel fejez­ték is ki a különböző törvényhozások ezen tételt, abban töké­letesen egyetértenek, hogy a kikről a kompetens orvosi ta­pasztalás bebizonyította, hogy szellemi életük gépezete kóro­san funkcionál, azok cselekedetükért nem felelhetnek. Csakhogy az emberi elme nem ismer megállást. Minden értelmi haladás magában hordja a további fejlődés kénysze­rűségét és minden probléma megfejtése újabb és újabb pro­blémákat vet felszínre. Az u. n. beszámíthatatlanság fogalma szülte a csökkent beszámíthatóság újabb fogalmát, mert a szervi folyamatok helyesebb felismerése magával hozta azt a meggyőződést, a melyet a természet tüneményei minden egyéb téren megérleltek, hogy a természetben nincs ugrás, a mi tár­gyunkra nézve annyit jelent, hogy a teljes beszámíthatóság és a teljes beszámíthatatlanság birodalmai nincsenek egymás­tól éles határvonalak által elválasztva; hogy nincsen olyan sorompóba melyen innen a teljes elmebeli világosság és a 96

Next

/
Thumbnails
Contents