Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]
16 annak erkölcsi hátterét és csak a tettes belső érzületének és lelki indulatának kifürkészésével tekintse feladatát megoldottnak, ha a bűnös hajlamot nemcsak külső jelentkezésében sújtani, hanem erkölcsi gyökerében kiirtani akarja. Azért sürgetik a törvényhozás ethizálását, azaz a tónyálladékok megkülönböztetését a tettes lelkében fakadó motívumok szerint. Azért erőlködnek a codex objectiv jellegének eltörlésén, a befejezés és kísérlet, a tettesség és részesség azonosításán, illetőleg a törvényes tényálladékok oly módon való körülírásán, hogy a kísérlet távoli szakát és a közreműködés minden módját egyaránt felöleljék. Azért harczolnak az egyenes, közös tőből fakadó büntetendő cselekmények szabatos elhatárolása ellen, a «Begriffsjurisprudenz» remekei, scholastikus és methapysikus törekvések elavult módszere ellen. Minél tágabb a tényálladék, annál könnyebben férkőzhetik a biró a tetteshez és annál kevésbbé merülhetnek fel a minősítés nehézségei, melyek megakasztják működésében a bírót és utat nyitnak a bűnösnek a menekülésre.* Ily tanok gyakorlati érvényesülése — a sociálismusnak az egyéni jogok elnyomására irányuló törekvései — ellen legjobban megvéd büntetőtörvénykönyvünk történeti szerepe a közjog fejlődésében. Mint előzője a Code pénal a magyar büntetőtörvénykönyv is a forradalom szülöttje. Az ellenhatást kép* Y. ö. pl. Garraud véleményét az utolsó börtönügyi kongresszus részére: «La différenciation qu’établit le droit moderne entre le vol, l’abus de confiance et l’escroquerie, n’a peut étre pás été un progrés. Elle est, sous un certain aspect, la manifestation du caractére objectif des Codes issus de la Revolution franijaise. — La réintégration de l’es- croquerie dans le vol, le retour á l’unité des conceptions pónales, ne serait qu’une application des tendances simplificatrices et subjectivas actuelles.» Hasonló értelemben nyilatkozik Liszt (Kriminalpolitische Aufgaben, Zeitschrift X. 55. 1.) : «Aber auch, wenn wir die Begriffe verschiedener Delikte miteinander vergleichen, kommen wir zu einem durchaus übereinstimmenden Ergebnisse. Hat es einen wirklichen Wert, wenn wir anders nicht mit den Begriffen spielen oder unsern Scharfsinn an juristischen Knackmandeln prüfen wollen, den feinen, niemals greifbaren Unterschied zwischen Diebstal und Unterschlagung aufrecht zu erhalten, den wir uns künstlich geschaffen haben, obwol er dem Leben fremd ist ?» 88
