Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]
14 letek nemcsak komoly próbára teszik a törvénykönyv ellent- álló képességét, hanem némelyikük, a kor szelleméből fakadó alapeszméjének toborzó ereje folytán, állandó veszélyként lebeg törvénykönyvünknek positiv hatálya vagy legalább elvi tekintélye fölött. Egy codex életrevalósága nemcsak ruganyos simulékonyságát a kor követelményeihez, hanem egyúttal szerkezetének hajlítbatlan szilárdságát feltételezi, mihelyest alapelvét és szerves egységét fenyegető támadások visszautasítása forog szóban. Azért nemcsak naptári jelentősége van mai megemlékezésünknek a magyar törvényhozás monumentális alkotásának huszönötéves fennállásáról, hanem mint ünnepélyes megújítása annak az eszmeközösségnek, mely köztünk és a codex alapelve között változatlanul fennáll, a kegyelet közönséges megnyilatkozását messze túlhaladó jelentőséget tulajdonít mai közgyűlésünknek. A codexnek szüksége van reánk, hogy megvédelmezzük és minekünk szükségünk van a codexre, hogy a büntetőjognak, mint a jog egyik ágának fenntartása mellett megállhassunk. A meddig a földmivelés körül csoportosult a nemzetek tevékenysége: a hőmérséklet és a föld minősége, az égalj és a vegetatió mint főtényezök szerepeltek a bűnösség emelkedése és hanyatlása körében. Mióta azonban az ipari fejlődés stádiumába jutottunk és a fővárosi centralisatió és a gyári termelés kedvező talajt biztosítottak a bűntettek sarjadzásának: a«környezetre» a «milieu»-re szeretik visszavezetni a bűnözést. Kétségtelen, hogy a sociális fejlődés minden újabb fokával és a viszonyok bonyodalmával a modern állam gondozó tevékenysége tartalomban és kiterjedésben kell, hogy lépést tartson. Az erkölcsi mocsarak kiszárítása, a bűnözési alkalmak apasztása, az alkoholismus elleni küzdelem, a nyomor enyhítése, a morális és fizikai betegségek megelőzése, a munkaadók könyörtelensége és az izgatok lelkiismeretlensége elleni fellépés mindannyi eszközök a helyes sociálpolitika feladatának betöltésére. A hatáskörök végzetes összetévesztését eredményezné azonban annak a követelménynek kielégítése, hogy a büntető biró pótolja a sociálpolitika eredménytelenségét és a bűntettek feletti ítélkezésnél hozza helyre azt, mit az egyház vagy iskola, a család vagy a közegészségügy a kérdéses egyénnél elmulasztott. 86
