Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]
fi daság állapotát javítani, tökéletesíteni és fejleszteni akarták, minden korban találhatók — már Plató egy sociális tekintetben eszményi állam mintáját tervezte. Különösen a XVIII. és XIX. század termékeny soczialistikus Írókban. Mindezek azonban morális szempontokból indultak ki -— az igazságból és a könyörületességből — és a társadalom átalakítására vonatkozó javaslataik megvalósítását a jóindulat és belátás terjedésétől várták. Az emberek, a társadalom az állam akaratához fordulnak és annakjja felvilágosítására törekednek. Ezért nevezik őket utópistáknak a tudományos socialismus képviselői, kiknek felfogása szerint a társadalmi fejlődés is hajthatatlan törvényeket ural, melyeknek kutatása és megismerése a tudomány feladata. Az utópisták közé tartozott Rodbertus Károly János is, kinek századik születésnapját folyó évi augusztus hó 12-ikén ülték meg. Bármily kifogás alá essék rendszerének tudományos értéke: Rodbertus első elméleti megalapítója az állami so- cialismusnali, mely a múlt század hetvenes éveiben a laissez- faire rendszerét felváltotta, ma még uralkodik és előre láthatólag egyre szélesebb köröket fog meghódítani. Oly időben, midőn még kevesen pártoltak el a manchesterismustól és a gazdasági nebántsrendszer még általános elismerésben részesült, Bodbertus megjósolta a beavatkozási elv érvényesülését: «Az állam inter ven ti óját nemzetgazdasági téren» — úgymond - «az uralkodó rendszer elvből kárhoztatja, holott nemsokára ütni fog a manchesterismus órája s meg fog szűnni uralkodásának hire is, mert egy bizonyos ideje már ahhoz a holt lovaghoz hasonlítható, melynek pánczélzata elmállott taplóként egyen- kint hullott le testéről.» Jóslata szó szerint beteljesedett. Ami uralkodott a magyar büntetőtörvénykönyv megalkotásának időpontjában, rohamosan hitelét vesztette életbeléptetése után. Feltétlen elismerésre jutott Bodbertus alapgondolata, hogy az állam a nemzetgazdaság bizonyos részének vezetésére hivatott és hogy joga ép úgy mint kötelessége a helyreigazító befolyás gyakorlása bizonyos magángazdasági viszonyok alakulatára. Nem is vitatkoznak már az elvről, hanem keresztülvitelének módjáról és alkalmazása területének nagyságáról. Ha előbb azt mondta az állam a gazdaságilag, jellemileg vagy szellemileg 78
