Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]
7 gyengének: «Aide toi, et Dieu t’aidera» most a bármily tekintetben gyámoltalan megfordítja a mondást: «Aidemoi, et Dieu m’aidera.» A liberalismus leköszönt a socialismus javára és öntudatlanul is az előbbinek hívei az utóbbinak légkörében mozognak, eszméit belehelik és szolgálatában járnak el. Azért mert a szabadelvűség zászlaját le sem szedték árboczukról nem is veszik észre, hogy a socziálismus tengerén vitorláznak. Ha Bismarck socziális olajcseppekkel akarta megkenni az állam gépezetét, a modern államférfiak már hordókkal öntik a socziális olajat a politikai vagy egyéb szenvedélytől felviharzott néplélek hullámaira. Mennyi rázkódás érte a liberálismus, az egyéni autonómia, az erők szabad küzdelmének alapelvére fektetett büntetőtörvény szikláját, midőn egyszerre magasan felcsaptak ellene a jogi socziálismus hullámai, mely állami kényszerszer- vezetek útján meg akarja valósítani azokat a czélokat, melyeket a liberálismus az önsegély útján elérhetőknek vélt. Az állam igen hatalmas szervezet, akaratának végrehajtására azonban mégis csak két eszközzel rendelkezik: büntethet vagy jutalmazhat. Az állam hivatása és feladata iránt beállott változásnak tehát első sorban a büntetőtörvényhozásban kellett nyilvánulnia és a codex hiánya ebben a tekintetben először vált érezhetővé. Már három évvel életbeléptetése után kezdették érezni, hogy az állam nem nézheti tétlenül a szabad erők versenygését a gazdasági életben és hogy nemcsak a kiskorúak, hanem a felnőttek tapasztalatlanságát, könnyelműségét és szorultságát is büntető úton kell megoltalmazni a hitel feltételei iránt való szabad egyezkedés veszélyei ellen. Az uzsoratörvény volt a büntető törvénykönyv — és pedig egyik alapelvének — első novelláris módosítása és igen jellemző egy korra nézve, mely a liberálismus jelszava alatta socziálismus üzleteiben jár el, hogy a jóra vagy roszra a Parlamentarismus elfajulása folytán egyaránt képtelen kormány erkölcsi jó hírének fentartása érdekében beterjesztett egy törvényjavaslatot, mely nemcsak a valódi vagy szinlelt hitelnyújtás, hanem a gazdasági élet nyilvánul ásának minden terén a könnyelműség, tapasztalatlanság és a szorultság mellett az értelmi gyengeség kihasználását is szigorúbban bünteti és könnyebben üldöz79
