Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Baumgarten Izidor: Ünnepi beszéd a büntetőtörvénykönyv huszonötéves fennállása alkalmából [251., 1905]
A «Magyar Jogászegylet«-nek ez idei közgyűlése majdnem nap szerint összeesik a magyar büntetőtörvénykönyv életbeléptetésének huszonötödik évfordulójával. Egy negyedszázad elég tekintélyes időszak egy codex életében. Törvényhozási alkotást sem szabad nagyon közelről nézni, ha jelentőségét és szerepét egy nemzet jogi fejlődésének szempontjából mérlegelni akarjuk. A történelmi perspectiva előnyeit még tetézi azoknak a zavaró személyes mozzanatoknak eltűnése vagy legalább elhalaványodása, melyek öntudatlanul is befolyásolják — lefegyverezik vagy kiélezik — a tudományos bírálatot. A magyar büntetőtörvénykönyv szerzője ép úgy mint életbeléptetője elköltöztek az élők országából, sőt letűnt a hatalom egéről az a nagy politikai párt is, mely jogi és társadalmi felfogásának sanctióját látta a codexben. Ennélfogva harag és kedvezés nélkül jelölhető ki a törvény helye a nemzeti és európai codifi- catió történetében és bírálható meg annak befolyása a hazai viszonyok alakulására. Minden codexnek megvan a maga nevelő hatása és a törvényhozó, ki csak a magot nézi, melyet elvet és nem egyúttal a talajt, melynek szánta, ha előbb nem az aratásnál fogja észlelni a vetés körül elkövetett hibákat. Ebben a tekintetben is huszonöt év teljesen elegendő annak a megállapítására, vájjon egy codex megfelelt-e a hozzá kötött várakozásoknak, mily tudományos mozgalmat indított meg és menynyire emelte annak a törvényhozásnak színvonalát, mely alkalmazásában tölti be hivatását. Bármily előnyös is azonban a visszafelé tekintő próféta helyzete, ki előtt hosszú évek tapasztalatai feltárják kincseiket 1* 75
