Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]

53

azon delictumok büntetései tekintetében nagyobb átlagszerüsé- get fog demonstrálni: feltétlenül jogos lesz-e ezen tényből az a következtetés, hogy a büntetések a konkrét esetekben arányosabban lettek kiszabva vagy pedig nem azt fogja-e a skep- tikus vizsgálódó a számok feltűnő azonosságából következtetni, hogy a bíróságok feszélyezve lévén a normálbüntetés előírása és a szűkített korlátok által a bűncselekmények individualisálá- sában, a kínálkozó normalbüntetést az óhajtandónál sűrűbben alkalmazták ?

Mert igaz, hogy a törekvés egy bizonyos fokig, azon jelenség megszüntetésére, hogy a judikatura ingadozónak, habozónak és látszólag azonos esetekben ellentétesnek mutatkozik, nagyon is jogosult, mégis máskép kell megítélnünk az egyöntetűség fontos kérdését a büntetés kimérésének tárgyában, mint a magánjog terén, vagy a bűnösség kérdéseiben.

Hogy a polgári jogszolgáltatás terén alappostulatum a judikatura egyöntetűsége, ahhoz kétség nem fér. Miután a törvénykönyv s a bírósági praxis a polgárok szerződési szabadságának feltételeit fixirozzák, kell, [hogy a judikatura biztos vezérfonálul szolgáljon a gyakorlati életben, a magán és üzleti forgalomban. Kell, hogy mindenki előre tudja, mérlegelhesse, vájjon így meg így szerződhetik-e, a vett dolog az adott feltételek esetén megtámadhatlan tulajdonává válik-e, házasság- kötése megtámadhatatlan-e?

Itt tehát csak az nyújt biztosságot, az őrzi meg a társadalom rendjét, ha a szabályok fix természetűek, a bíróságok által egyöntetűen alkalmaztatnak és így azokra ügyletek, jogcselekmények nyugodtan alapíthatók.

Ezen téren a judikatura egyöntetűsége a jogbiztosság, a

társadalmi rend sine qua non-ja.

/

Epen így vagyunk a büntető jog terén abban a kérdésben, hogy mi büntetendő? A bűnösség kérdésében a judikatura egyöntetűsége az egyeni szabadság biztosságának előfeltétele. A büntetörvénykönyvnek szám és súly szerint első paragrafusa: nullum crimen sine lege, csak a judikatura egyöntetűsége mellett érvényesül.

Mindkét területen, úgy a magánjog, mint a büntetőjognak a bűnösség kérdésére vonatkozó terén a törvényben megállapí53