Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
54 tott határozott feltételek fenforgásának konstatálása esetén a birónak kötelessége a törvényben foglalt fix természetű jogszabályt alkalmazni, tehát, ha a judikatura helyes irányban mozog, az csak egyöntetű lehet. Ellenőrizhető-e azonban ilyen hasison a büntetés kimérésének egyöntetűsége is? Aligha. Mit jelent ugyanis helyesen felfogva a judicatura egyöntetűsége a büntetés kimérése szempontjából ? Nyilván nem azt, hogy minden bűnös egyforma, hanem hogy minden bűnös arányos büntetéssel büntettessék. Egyforma s arányos itt nem fedik egymást. Egyforma súlyú-e pl. a pénzbüntetés ötven koronában kiszabva szegény emberrel szemben ép úgy, mint a gazdaggal szemben ? Vagy a szabadságvesztés büntetés ugyanazon tartama egyformán sujt-e minden embert,bármely életviszonyok között legyen az? Ha pedig ugyanazon büntetési mérték súlyossága a különböző egyénekhez képest, akiket sújt, maga is relatív, vonható-e abból — hogy a kiszabott büntetések számtani összemérése a statisztikai kimutatás szerint kisebb vagy nagyobb divergentiát mutat — alapos következtetés arra, hogy a büntetések egyöntetűen vagy nem egyöntetűen lettek kiszabva? S ezzel még csak egyetlen szempontot érintettünk, amelyből nézve az egyforma büntetés az életben nem jelent egyszersmind egyarányut is. Hátra van még a kérdésnek sok más irányban való vizsgálata, hogy t. i. milyen számtalan más tényezők játszhatnak bele a büntetés kimérésébe, a melyek a büntetés egyforma kimérését látszólag azonos esetekben is contraindikálják. Beyerlein «Jena oder Sedan» czimü nagy hírre jutott regényében egy önállóan gondolkodó kapitány töprengését ecseteli, ki egy elhanyagolt battéria parancsnokává neveztetvén ki, melyben a disciplina nagyon meglazult, czéltudatos eljárásával észlelhető javulást ért el s mindamellett tábornokától, ki felfogásában sehogysem tud némely szigorúan katonai előítéletektől szabadulni, amiatt kap megrovást, mert a «Strafregister»-je csaknem kétszer annyi büntetést mutat, mint a többi, pl. a negyedik vagy hatodik battériáéi. 54
