Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
6 és indokolják a büntetésnek a cselekmény súlyához mért arányos kiszabását. Ez irányadó elvek szem előtt tartásával az előadó úr a következő eredményre jut: «Nem a tettes, hanem a tett jellemének meghatározása legyen mérvadó a büntetés kiszabásánál; a tettes jelleme pedig csak annyiban kutatható, a mennyiben lelkülete magában a cselekményben, annak indító okaiban stb. kifejezésre jut.» (9. old.) Ez alapelv értelmében kívánja megoldani az előadó úr a büntetés kimérése reformjának nagyjelentőségű problémáját. Mielőtt azonban ezt megtenné, előadása második részében bemutatja az e téren tapasztalható visszásságokat és elemzés tárgyává teszi azokat az okokat, a melyek ezt az állapotot előidézték. III. Általános tapasztalat, hogy az önkény és az egyéni mozzanatok befolyása a büntető igazságszolgáltatás terén sehol sem érvényesül oly mértékben, mint a büntetés kiszabásánál. A német hatóságok gyakorlatát illetőleg ezt constatálta Stein, hallei tanár, kire az előadó úr is hivatkozik, a mi bíróságaink gyakorlatáról pedig ugyanezt számos példával maga bizonyítja. Minthogy pedig kétségtelen, hogy a büntető-biró működésének tulajdonképi súlypontja a büntetés helyes kimérésében fekszik: ennélfogva nagy baj s igen bántó jelenség az, ha ép e téren az elvi következetesség s az igazságos és arányos megtorlás helyét az önkény foglalja el. Már pedig az a sok példa, melyet az előadó úr e tétel bizonyítására fölhoz, mindenkit meggyőzhet arról, hogy ez tényleg így van. De hát miben nyilvánul tulajdonkép az az önkény és ebből folyó egyenlőtlenség, melynek megszüntetése végett az előadó úr a büntetés kiszabásának reformját javaslatba hozta és mik annak okai? Az önkény főleg a rendkívüli enyhítési jog gyakorlásában nyilvánul. A törvény nem szabja meg e jog gyakorlásának részletes föltételeit, hanem általában csak nyomatékos vagy 6
