Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
Dr. Berger Miksa: Tisztelt Teljes-ülés! Sem az előadásomra szánt idő, sem képességem nem engedik meg, hogy a kérdéssel oly behatóan s széles keretben foglalkozzam, mint azt Baumgarten Izidor koronaügyészi helyettes úr mesteri tudással három élvezetes felolvasó estén élénkbe tárta. Nézeteimet különben már korábban a szaklapokban is fejtegettem, ma még csak néhány észrevételem meghallgatására kérem szives türelmüket. Criminálpolitikai jelszó alatt indul meg ma már minden büntetőjogi reformra czélzó törekvés. És ez érthető, mert e jelszó ma már nem puszta üres frázis, hanem annak tartalmának legalább egy része közkincscsé, socziális ideává vált. Hogy a criminálpolitikusok maguk éles harczokat vívnak maga a fogalom meghatározása körül is, hogy maga Liszt, egyik legbuzgóbb előharczosuk, mint a kígyó, szinte szabátyszerü időközökben változtatja hámtakaróját, criminálpolitikai köntösét, az egészen múló jelenség az ideák forrongásának történetében. Es irrt der Mensch, so lang er strebt. Az is csak átmeneti jelentőségű, hogy az úgynevezett criminálpolitikai törekvések egy része az uralkodó büntetőjogi alapokkal szemben egészen niliilistikus tendencziákkal lép fel. Ennek is meg van a természetes magyarázata. A ki bár kevesebbet akar, többet kér, hogy a kevesebbet elérje. Többé-kevésbbé ez minden tendencziózus mozgalomnak velejárója. 45
