Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
84 hogy igaz-e, miként A. azt állítja, hogy B. őt meglopta, hanem hogy a feljelentés nyomán az egyének egy csoportjának életét kutatás tárgyává tegye s e réven az összes jelentkező bűnesetek tárgyában az állam igazságszolgáltatása előtt vádlóként lépjen fel. Ezért a vádhatóságnak mindennemű feljelentés, de saját észlelete is elég jogos a fellépésre. Az igazi vádhatóság mindent lát és mindent kutat, nem a megtorlás, de az igazság érdekében. S nemcsak külső alakjában, de anyagában is: az előzetes eljárás tárgyát képező vizsgálódás hovatovább teljesen eltér azoktól a cselekményektől, a melyek még ma is az előzetes eljárást kitöltik. Az egyéni érzéki tapasztalat csak akkor leend valódi bizonyíték, ha azt a biró a sajátmaga empirikus észleletének körébe vont tények igazolják. A beismerés a Bp. 139. §-a szerint már nem elegendő a biró meggyőződésének megszerzésére. Egy régi bűnperben olvastam, hogy az exhumált méhmagzatot a bába ismerte fel idétlennek és halva szültnek, mindazonáltal, miután a terhelt nő három rendbeli csigázás után beismerte, hogy a magzat élt és mozgott: gyermekgyilkosságért halálra Ítéltetett. Ma egy vérnyom, a kiszenvedett sebei, hajszálak, fegyverek, ujjlenyomatok, a chemia és a fényképezés termékei a beismerést, de a tanuk vallomását is megczáfolhatják. S jóllehet Hans Gross mind e physikai jelenségek kutatását a vizsgálóbírónak adta utasításul, nem ábrándkép abban hinnünk, hogy az előzetes eljárás kutatásának anyaga a jövőben oly átalakulásoknak néz eléje, a melyek egy sajátos és speciális hatóság munkásságának jelentékeny részét fogja maga részére megkövetelni. Ez a hatóság a vádhatóság és a szorosan alája rendelt, vele egy testületet képező, de a közigazgatási rendőrségtől reparált: igazságügyi rendőrség. A német tudományban August von Kries, kiéli egyetemi tanár úr volt e rendszer első javaslója, de dicsősége a mi jogtudományunknak, hogy a ma nagy hullámokat vert vitát egy évtizeddel megelőzte a Bp. Fabiny javaslatának megvitatása során dr. Baumgarten Izidor kir. koronaügyészi helyettes úr, a ki ugyané helyütt fejtette ki a vizsgáló és Ítélő hivatás teljes összeegyezhetlenségét, korrumpáló hatásnak nevezve azt, a melyet az ítélkezés módjára oly rendszer gyakorol, a hol a 354
