Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
73 rást a rendőri hatóság teljesíti és csak a kész peranyag elbírálására van hivatva a biró. Ez elv consequens keresztülvitelének helyességéhez alig férhetne szó, ha hazánk peres eljárásában, ép úgy mint a continens legtöbb bűnvádi eljárásában nem kellene már az előzetes eljárásban egy harmadik tényezővel számolni, a sajátos történeti fejlődésünk creálta vádhatósággal. Az angol bűnvádi eljárásban, a melynek egyik cardinális alapelve az «absence of a public prosecutor», az itélőbiró functiója közvetlenül a rendőri hatóság kutató munkásságának nyomába lép s eredményeinek első bírája: az itélőbiró, addig a többi államban és hazánkban is az előzetes eljárás első bírája a kir. ügyész, a ki a Bp. 101. §-a szerint is megszüntetteti a nyomozást. Létesítette-e a mi bűnvádi perrendtartásunk a vizsgáló és ítélő functiónak oly viszonyát, a mely a vádhatóság helyes szervezésével a tárgyi igazság elérésének biztosítéka? E kérdés megoldására feladatunk a kir. ügyészségnek az előzetes eljáráshoz és annak két szakához : a nyomozáshoz és vizsgálathoz való viszonyáról külön szólni. Az Ítélkezés lélektani processusát ma már Bentham óta a bizonyítási jog irodalma teljesen megvilágította és a nyomozás psychologiájára sem lehet ma már elmondani azt, a mit két évtizeddel ezelőtt Glaser állított: «Vergeblich wäre es, über die Art der Erforschung von Indizien Grundsätze aufstellen zu wollen,»1 mert ép legutóbb Weingart1 2 a bűn- cselekmények vizsgálatának módszereit is megkísérelte állapítani. A vádemelés lélektani functiója a két eszmekor közül a mennyire elüt az előbbitől, olyannyira azonos az utóbbival. Az a psychologiai processus, a mely az elkövetett delictum tényálladékát kideríti, a vádalakulás folyamata. A nyomozás és vizsgálás minden mozzanata egy-egy eleme a vádnak. A midőn a kutató hatóság a sebektől borított hulla mellett véres kést s eltiport lábnyomokat észlel: ez az észlelete már egy bizonyos, bár még ismeretlen személy ellen is irányul, a ki tettéért felelősséggel tartozik; majd midőn a 1 Julius Glaser. Beiträge zur Lehre vom Beweis im Strafprozess. Leipzig, 1883. 173. lap. 2 Adolf Weingart. Kriminaltaktik, 1903. 343
