Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
tett helyén egy ott felejtett tárgyat vagy véres ujjnyomatokat vesz fel: a tettes közelebbi jegyeihez jut és ha azok a tetteshez vezetik: ezzel létrejött a vád. Az előzetes eljárás ösz- szes cselekményei a puszta észleléssel combinativ következtetést kötnek össze : minden megszerzett fogalmi jegyet okozatának a képe kisér. Nyilvánvaló, hogy egész más lelki folyamat megy végbe annak a bensőjében, a ki valamely közigazgatási célra veszi fel a tereprajzot avagy bejár egy vasútvonalat, mint a ki ugyanazt a tért, mint valami gyilkosság, avagy gondatlanság szülte vasúti baleset színhelyét rögzíti meg. Ugyanannak a tanúnak a vallomásából, ugyanazon szemle tárgyából más észlelete lesz annak, a ki valamely cselekmény tényálladékának megállapítása czéljából vagy a ki e czélzat nélkül hallgatja meg a tanút s vizsgálja meg a kérdéses tárgyat. Az alpesi hegyvidék szakadékaiban a festő fenséges formákat, a geológus sajátságos természeti alakulatokat, az automobilista undok akadályt és a csendőr csavargók menedékhelyét fogja látni. Minden észleletünket gondolkozásunk mindenkori czélja kiséri. A bűncselekményeket vizsgáló észleleteit ekként kiséri szoros követőként: a vád, a büntethető tett képe. Ennélfogva a nyomozó cselekmények tartalmát képező észleleteknek a vádra való vonatkoztatás nélküli felvétele époly czéltalan, mint a mily lehetetlen a vád valóságos képét nyerni ily vakon haladó felvételekből. Az előzetes eljárásnak az a fejlődése, a mely a vádhatóságnak nemcsak az irányításra ad jogot, hanem a vád alapján szolgáló informátió közvetlen részesévé teszi: ennek a szükségletnek a jelentkezése és a legnagyobb mértékben való biztosítása annak, hogy a vádló vádja a tárgyi valóságnak feleljen meg. Alig kell ezek után bővebben kifejtenem azt, hogy a helyes és objectiv vádemelés biztosítékait a kir. ügyészségnek az előzetes eljárásban való közvetlen részvételében kellett volna keresnünk, a melyre maga a történeti fejlődés is utalt: midőn a kir. ügyészség részére az előzetes eljárás folytonos szemmeltartásának és az indítványok megtételének jogát biztosította. A törvény e fejlődést nem vitte tovább. 3» '4
