Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]

72

nek a rendőrségre is. Ennek a feltétele alatt mondhatta ki a törvény, hogy ma már nyomozás alapján is adhat be a vádhatóság vádiratot.

Ebben rejlik az oka annak, hogy a nyomozás és a vizsgálat különbsége olyannyira elhalványult, hogy akárhány gyakorlati jogász felfogásában valósággal már meg sem található ; de nem volt képes a demarcationalis vonalat megállapítani a Bp. 83. §-a és 102. §-a sem, a mely szerint a nyo- rrozás «azoknak az adatoknak kipuhatolása és megállapítása, melyek a vád emelése vagy nem emelése kérdésében a vádló tájékozására szükségesek», a vizsgálat pedig «azoknak az adatoknak bírói kiderítése és megállapítása, melyek alapján eldönthető, hogy van-e helye a főtárgyalás elrendelésének vágy meg kell-e szüntetni a bűnvádi eljárást?» — a mi lényegében mindegy, mert ha a vádló annyira tájékozva van, hogy vádat emelhet: főtárgyalást lehet és kell tartani. S mi sem illusztrálja jobban ezt a gyakorlatban, mint azok a nyomozások, a melyeket a bírói megkeresések utján folytatunk le a Bp. 86. § a, illetve 98. §-a alapján: a járásbíróság vagy a vizsgálóbíró nyomozó cselekmények teljesítése címén olyr eljárást teljesítenek, a metynek csupán neve és a reá vonatkozó iratok kezelése különböztet meg a vizsgálattól, mert hiszen a 86. §. 2. bek. és a 98. §. 4. bek. értelmében csak a bírói hatóságok szükség esetén motu proprio, kir. ügyészi indítvány nélkül is folytathatják a megkeresésből folyó intézkedések felvételét. És viszont a rendőri hatóságok által teljesített nyomozások, a melyeket némely közigazgatási hatóság vizsgálatnak is szokott nevezni, semmiben sem különbözik a vizsgálattól s a kötelező vizsgálat eseteiben nem egy bírói eljárás semmi egyéb, mint a nyomozás bírói ismétlése. A nyomozásnak és a vissgálatnak ez az assimilálódása indította az igazságügyi hatóságokat arra, hogy az előzetes eljárások java részétől a bíróságokat mentesítsék, és azokat a rendőri hatóságokra hárítsák.

Ez az irányzat nálunk az utolsó években merült fel, de úgy Ausztriában, mint Németországban már régebben fellépett és látszólag egy jelentős elvnek : a kutató és ítélő functió elválasztásának szolgálatában áll, a midőn az előzetes eljá-