Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
71 fenforgása már megállapíttatott, a vizsgálat befejezte után azonban a bíróságnak jogában áll az eljárást megszűntetni és kimondani azt, hogy a peres igény contestatiója uián annak újabb vizsgálata e peres igény megszűntét eredményezi. Van-e a polgári perjognak csak egy oly eljárási módja, a mely a peres igény megállapítása után annak fenforgása kérdésében újból dönthetne? A büntető pernek ez a constructiója, a mely a vizsgálat elrendeléséhez a közvád emelésének következményeit fűzte és ekként az előzetes eljárásban a nyomozás és a vizsgálat két különböző phasieát állapította meg : helyesen csak a már vázolt történeti fejlődés segítségével érthető meg, a melynek tanúsága szerint az inquisitio generalis az elkövetett cselekmény tettesére vonatkozó indiciumok kutatására irányult, míg az inquisitio speciális egész erejével a felkutatott tettesre vetette magát s annak vallatásában látta czélját és ekként az inquisitio speciális, a vizsgálat elrendelése nem egyéb mint a büntető biró engedélye arra, hogy a gyanúokoktól terhelt vádlott bűnösségének bebizonyítása végett tortúrának kiadassák. A tortúrának az inquisitorius eljárásból való eliininatió- jával — mint láttuk — nemcsak a magyar, de az osztrák (180'3-iki) büntetőjog is elejtette az előzetes eljárás két szakaszának e megkülönböztetését és új jelentőséget csak akkor nyert, a midőn a bűncselekmények kipuhatolása a rendőrség kezébe menvén át: a különös vizsgálat, valamint a nyomozásnak minden, a terhelt személye és vagyona elleni intézkedése a terhelt érdekét és védelmét pártatlanul szolgáló biróság számára tartotta fenn. 8 lényegében ez ma a Bp. álláspontja is: 103. §. c) pontjának remielete szerint a terhelt védelme érdekében kérheti a vizsgálat elrendelését A terhelt érdekének szem előtt tartását, sőt annak védelmét tehát előbb csak a vizsgálat szaka ölelte fel és a nyomozás első sorban a jogsértés kipuhatolására, a megsértett jogrend védelmére hozattatott. A közszabadságok teljes felismerésével azonban a nyomozást is áthatotta a tárgyi igazságnak az elve és így ma már a nyomozás és a vizsgálat anyaga tekintetében semminemű különbséget nem találhatunk. Azok a garantionális intézkedések, a melyek kötik a bírót, kiterjedni
