Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
60 lődés fonala valóban a végsőig feszült, midőn 1849-ben az egyoldalú hatalom pótolta azt, a mit a nemzet megtenni elmulasztott és javarészt elrombolta, a mi értékest alkotott. Mint minden egyéb intézményeink, úgy a bűnvádi eljárás is a végzetes 1849. esztendő előtt nem egy oly eszmét teremtett meg, a mely a modern jogintézményekbe hintve el: páratlanul gyűmölcsöztette volna a termékeny magot. Mily magasan állnak a Karok és Kendek 1844. évi augusztus hó 26-án tartott országos ülésén az esküdtszéki vita során elhangzott e szavak: «En a közvádlót egy oly morális személynek veszem, kinek minden elfogultság és pénz, személyérdekeken kívül egyedüli kötelessége az igazságnak kipuha- tolása: és ha a közvádló eleget tesz ebbeli kötelességének, felfogja a maga helyzetét, ritkán is fog élni azon jogával (t. i. az esküdtek visszavetésének jogával); de másrészről mit véd a közvádló ? 0 a status érdekét védi, minél fogva a polgárokat békében, csendességben kell tartani; ki bűnt követ el, az, midőn magasabb szempontból véve a polgári rendet, leggyakoribb esetekben egyes embereket is sért meg, s mivel e kettőt egymástól elválasztani nem lehet, ezen egyes emberek megsértését is védi a közvádló; ezen egyes embernek pedig szinte lehetnek ellenségei, kikre hasonlókép psychologice hatása van mások rossz akaratának, kivált helybeli bíróságoknál, mint az esküdtszékek; az emberi indulatoknak egész serege, pártérdek, vallás, nemzetiség-különbség stb. mily gyakran hathatnak a bíróra és pedig sokszor az egész a vádlott javára és büntetlenségére a megsértett polgár és status kárával! ekkor érdekében van a közvádlónak, hogy azon bírót visszavesse»;1 mily magasan állanak, mondom, e szavak az találóan fejez ki a «Világ» 70. lapján: «E függetlenségi palládiumnak, úgy mint minden még legszebbnek is a világon, egy igen rút oldala van, mely a vérnek leglassubb keringését okozván, mindenben halálos hátramaradást szül. Nem gondol Vas Abaujjal; Kecskemétnek legkisebb gondja is nagyobb, mintha lesülyedne Lőcse a föld közepéig ; mit bánja Csallóköz Mosonyt, habár Dunába fuladna: Tolna vizeit Pestre torlasztja; Győr a Hanságnak vet gátat, s több efféle öröklő országos sérelmeinkben látható ; — s így feloszlik az úgy is nem igen nagy királyság 62 picziny királyságra. 1 Dr. Payer: Az 1843-iki bűnt. jav. anyaggy. IV. köt. 101. lap. 330
