Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
61 1853-diki julius 29-én kelt császári nyiltparancscsal hazánkra is kiterjesztett osztrák bűnvádi perrendtartás1 azóta agyoncsépelt obiectivitási paragraphusa (L fejezet 3. §.) felett, a mely kimondta ugyan, hogy «a büntető eljárásban működő hatóságok kötelesek minden nyomozásoknál, kitudásoknál és határozatoknál úgy a vádlott elmarasztalására, mint annak védelmére szolgáló körülményeket is egyenlő gondossággal figyelembe venni», de ennek az obiectivitásnak a bűnvádi eljárás egyes functiói elosztása útján való megvalósítását a törvény egy lépéssel sem vitte előre. E törvényt nem hathatta át a közvádlói obiectivitásnak a szelleme, a melyet a magyar jogfejlődés már századok óta ismert, de eonsequen- tiáit levonni elmulasztotta, hanem megtartotta a bűnper urának, a vád felett rendelkező hatóságnak a bíróságot, olyannyira, hogy az nemcsak kizárólagosan rendelkezik a feljelentés elfogadása, az elővizsgálat és különös vizsgálat elrendelése, vizsgáló biró kiküldése s végül a perbefogás, fölhagyás és megszüntetés felett, hanem a vizsgálóbíró és álla- dalmi ügyész között az előzetes eljárás során keletkező véleménykülönbséget is az itélőbiró dönti el (64. §.). Az itélő- birót a vád előkészítése által keletkező elfogultságtól egyedül az 53. §. 2. bekezdés óvja meg, mely a végtárgyalásból azt a birót, ki az annak alapjáúl szolgáló vizsgálatot vezette, kizárta. Az álladalmi ügyészt, vagy mint némely vármegyében nevezték: cs. kir. álladalmi ügyvéd, az előzetes eljárás összes szakaira befolyással bír annyiban, hogy indítványokat tehet és a 63. §. szerint a vizsgálóbíró köteles vele egyetértőig járni el, de a peres igény felett való rendelkezés annyira meg nem illeti, hogy a tudomására jutott bűntettről s vétségről a vizsgáló bíróságot tüstént értesíteni tartozik (30. §. a) p.) és maga az ügyészség csak akkor végezhet vagy végeztethet vizsgálati cselekményeket «más hatóságok vagy közlönyök (Organe)» útján, ha «a késedelem veszélyes». Tehát a mai eljárásnak ép a megfordítottja. Ma a bíróság feljelentő hatóság, a ki a hozzá érkezett feljelentést átteszi a 1 Magyarországot illető Országos Kormánylap. IV. Évf. 1853. XVIII. darab. 660. lap. 331
