Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
5S önálló felperes lép fel: csak azt támadhatja meg bűnperrel, a kit a magistratus perbe vonni rendelt. Kétségtelen azonban az, bogy az a lényeges változás, a melyen az előzetes eljárás czélja átment, a tiszti ügyész tevékenységét nem korlátozhatta annak tétlen szemléletére, hanem egyes jelenségekben már felvetette a közvádlói tisztnek az előzetes eljárásban való részvételénék szükségességét. Abban az inqui- sitorius perben ugyanis, a melynek lényege és döntő pbasisa a tortura útján való bizonyítás, az adatgyűjtő eljárás a specialis inquisitio t elrendelő sententia interlocutoria alapjául szolgáló gyanúokok kiderítésében látta feladatát, és a vádló tiszti ügyész kizárólag csak annak az elbírálására szorítkozott, hogy az egybegyűjtött indiciumok elegendők-e a tortúrára. Ennek a megvitatására fordította jogászi tevékenységének, ékesszólásának javát. Az új perben ez az állása megváltozott. Az előzetes eljárás az ítélet bizonyítékainak egybegyűjtésére tendál, mert a perbefogás, a közbenszóló határozat után az írásbeli szóváltások és az Ítélethozatal következik, minden bizonyítás nélkül, mert a 18. század vége óta mind gyakrabban előforduló authenticatió nem egyéb, mint a vizsgálat adatainak hitelességgel való felruházása eskükivétel útján. A tiszti ügyész ennélfogva részt követel annak a vádnak a megvizsgálásából, a melynek képviselete az ítélet meghozásánál őt illeti. E részvétele azonban az egyes törvényhatóságokban különböző módon és minden elvi alap nélkül jut kifejezésre. Általánosan — úgy látszik —• az a gyakorlat volt elterjedve, hogy a vizsgálatot teljesítő szolgabiró vagy városi kapitány időnként értesítette a tiszti ügyészt a vizsgálat folyamatáról, másfelől a tiszti ügyész a maga hatáskörében határozott a felől, hogy a vizsgálatot kimerítőnek tartja-e indítványa megtételére, avagy annak pótlása szükséges-e és ez utóbbi esetben az ügyet «pótló nyomozás» végett átküldte a szolgabirónak. De van reá eset, — s így volt a Győr városi törvényhatóságnál — hogy a nyomozási kihallgatásokat maga a tiszti ügyész teljesítette, vagy együtt járt el a város- kapitánynyal, sőt itt 1820 körül «egyesült kapitányi és tiszti ügyészi hivatal» alakíttatott, és e vegyes hivatal kétféle tagja teljesítette a nyomozást. Viszont vannak reá adatok, hogy a 328
