Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
57 Ezt az eljárást és viszonyát a régi inquisitorius perhez legjobban jellemzi Szalay László, a Pesti Hírlapban 1841-ben a büntető reform érdekében kifejtett agitatiója során «Szelíd tortura» czím alatt közzétett czikkében,1 bogy «a tortúránál gondosan kidolgozott föltételek és eljárási formák lágyították a barbárságot s különösen az, hogyha kibírta állani a kínt, azonnal szabadon bocsáttatott. De itt a vallatószoba magányában szemközt a vallatóval, kinél az emberi kebel indulatait néha különös körülmény felingerlé; néha a vallatás eredménytelen folyama szenvedélyig emelé; néha az ügyes val- latói «renommée» (mert ember keblében sokféle hiúság van) egy eredménytelen vallatásban dicsőségvesztéssel csiklandja; ily helyzetben miben találjon óvást, biztosítást az emberfia?» A bűnper e vigasztalan képét teljessé teszik a végnélküli vizsgálati fogságok, rettenetes tömlöczökben, a melyeknek ma elhagyott dobos pinczealakjában való megtekintése is borzalmas, és a melyeknek urai számára közel egy évszázaddal régebben hiába írta elő Bodó, «taliter est adbibendus, ut et vita et sanitas conservetur*.1 2 A közhatalom büntető igénye feletti rendelkezés — csak úgy, mint az az inquisitorius perben — ennek a kornak a peres eljárásában is: a magistratust illeti. A szolga- biró, mint közbátorságra ügyelő személy, végzi az előzetes eljárást, a mely — mint említettük — a nyomozás és a vizsgálat két fejezetét nem ismeri; a rendőri hatóság nyomoz és vizsgál a saját belátása szerint, és vizsgálatát a vármegyéhez terjeszti be, a mely a tiszti ügyésztől véleményt kér a perbefogás kérdésében. A vármegyei magistratus ettől teljesen függetlenül: megszüntetést vagy perbefogást rendel el, s utóbbi esetben a tiszti ügyészt vádlevél benyújtására utasítja, a melynek alapján azután nemesek ellen idézéssel, nem nemesek ellen, miután azok rendszerint letartóztathattak az előzetes eljárás sorás, a nélkül megindul az írásbeli, contradictorius bűnper. A tiszti ügyész, jóllehet a 18. század vége óta már nem mint a magistrátus procurátora, hanem mint 1 Közölve dr. Fayer: Az 1843. jav. anyaggy, I. köt. 40. 1. 2 Bodó : Jurispr. crimin. Pars. I. Art. XX. §. V. Я27
