Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
49 a tiszti ügyészi perben rejlő nagy erkölcsi erő és ez a magyar bünper történetének legdicsőbb hagyománya. De csupán ez és nem egyéb. A királyi ügyészségek felállítása előtt vádelvről, vádhatóságról és accusatorius perről beszélni, a tiszti ügyészben a mai kir. ügyészség előképét látni, teljesen különböző jelenségeknek hasonló külsőségek folytán való összezavarása.1 Annak a hypothetikus nézetnek, hogy a tiszti ügyészi szervezet az inquisitorius pert és annak főmomentumát: a tortúrát kizárta,-2 helytelenségét mi sem czáfolja meg jobban, mint az, hogy a mi tiszti ügyészeink vádlevelei, allegatái mindig a tortura elrendelésének a kérdése körül forognak, hogy vádleveleiket Carpzow utasításai szerint készítették,1 2 3 s a Carolinára, Kollonicsianára és mindenek felett Carpzowra majd a XVIII. század néhány évtizedében a Theresianára oly sűrűén hivatkoztak, mint mi ma a bűnvádi perrendre, sőt ép ők voltak azok, a kik széleskörű jogi tudományukkal az inquisitorius perjogot a magyar jogba oltották, de nem mintha kegyetlenkedő, babonás hajlamaiknak felelt volna meg, hanem mert az volt annak a kornak egyedüli eljárási módja, a mely haladást jelentett a tárgyi igazság kutatása felé.4 1 Pauler. Büntető jogtan I. kiad. II. kötet. 552—553. §., a kir. ügyészséget az egykori tiszti ügyészség fejlődési fokozatának tekinti. L. ezzel szemben : Fekete Ödön, Magyar Igazságügy 1874. II. kötet. Az államügyészség múltja és jelene. 292. 1. 2 Ily messze megy dr. Fayer László. Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyüjteménye. IX. kötet. XX. lap. «... itt találjuk meg főokát annak, a miért Magyarországon a kínvallatás nem feljődött rendszerré: mert accusatorius volt Magyarország bűnvádi eljárása». Ugyanott XCIY. lap. «...a régi magyar igazságszolgáltatás ugyanazon alapgondolaton nyugodott, melyet a jelenkor büntetőjogában találunk fel». 3 Carpzow. Practica nova. P. III. Quae. CVI. num. §. In formando igitur libello accusatorio tria imprimis sunt probe attendenda. Nempe: narratio facti, causa vel medium concludendo, petitio sive conclusio. 4 Úgy hiszem, ez a helyes történeti felfogás, a melyet legjobban Bichard Schmidt, Von der Herkunft des Inquisitions prozesses. 1902. czímű értekezésében akként fejezi ki, hogy az inquisitio nem tévelygés, a mi miatt szégyenkeznünk kell, hanem történelmileg szükséges elő- lépcsője a reformált bűnvádi pernek. A nélkül, hogy a Beccariat isten257 4 319
