Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
5(7 A tiszti ügyészség, mint tudjuk, 1849-ig állott fenn, a mikor annyi becses anyagot tartalmazó régi intézményeinkkel együtt közös sírba szállt. Eddig terjedő további fejlődésének irányát az a nagy átalakulás szabta meg, a melyen a tortúrának az 1790: 42. t.-ez. által történt eltörlése folytán1 a vád előkészítése átment. Azzal ugyanis, hogy a per szerkezetéből a status quaestionum, a vádlott vallatása, kiesett, az inquisitio specialis, a mely a közbeszóló határozattal elrendelt és a 18. század felé már teljesen a gyanú büntetését képező tortura végrehajtása volt, nem lett egyéb, mint az inqusitio generalis kiegészítése. A miként tehát a tiszta ma- gán-accusatorius bűnpernek eredetileg törzsét képező inquisitio communis az ex officio eljárás uralmával, mint inquisitio generalis, előkészítő eljárásként a per első szaka tett, akként a sententia interlocutariát követett, és így eredetileg az in- quisitorius pernek főrészét képező inqusitió specialis szintén az előkészítő eljárásnak vált részévé. Az előkészítő eljárás czélja: «ut iudex sibi cognitionem de existentia delicti et eius auctore procuret.» Két fejezete, az inquisitio generalis: «inqua generatim inquiritur an delictum perpetratum sit et a quo», és az inqusitio specialis: «quae peragitur contra personam certam, de qua ex probabilibus causis suspicio est, quod delictum perpetraverit,» alapja annak a legnagyobb mértékben vitás megkülönböztetésnek, melyet ma a nyomozás és a vizsgálat között még teszünk.2 Meg kell jegyeznünk azontelenséggel vádoló dominikánus barát —- Vincenzo Facehini de Corfri — társául szegődni láttatnánk, elmondhatjuk, hogy midőn Majláth és Osemegi az inquisitiót a magyar jogtól idegen, szabadság és jogellenes, elnyomó, kínzó, lealacsonyító rendszernek bélyegezték, ez a reformátorok lágy leikéhez méltó, de a történetkutató realitásával ellenkező kijelentés volt. 1 1790 : 42. Torturalia examina exeo, quod idoneum et cogruum eruendae veritatis medium haud constituant, quin poenam potius sapiant; adeoque etiam, donec circa proxim criminalem regnicolariter aliud quin statutum fuerit, simpliciter interdicta erunt. IV. 2 Mathias Vuchetich. Institutiones щи»- -caminatis Hungarici. Budae 1819. Liber II, Cap. V. §. 33. 320
