Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

63 jegyzőkönyvéből van véve: 1867 óta 742,288 holdat kötöttek le uj hitbizományul 1895-ig. A másik adat, hogy, a mint említettük, Poroszországban annál nagyobb a birtok elapró­zódása, minél nagyobb ipart akartak teremteni, minél köze­lebb volt a nyugathoz az illető vidék és ahhoz, hogy maga­sabb és a népességnek jobb keresetet adó fejlődés útjára lépjenek. Magyarországon legközelebb volt a gyáriparhoz a Dunántúl, tehát 1867 óta megraktuk ezt az országrészt hit- bizományokkal és korlátolt birtokokkal. A dunántúli kötött birtokok száma fényesen felülhaladta az országos átlag szá­mát, pedig itt lett volna lehetséges kiszabadulni ebből a po­litikából. A hitbizományi szántóföldeknek közel a felét, 355,000 holdat a Dunántúlra raktuk, hogy mint egy nehezék jól lenyomhassa. Csak a Dunántúl 2.400,000 hold jut korlá­tolt forgalmú birtokra s ebből 685,000 hold szántóföld. Mél- tóztassék az egyes megyéket nézni: Fejérmegye földjének 22 százaléka, Győrmegyének 23 százaléka, Veszprémnek 35‘8 százaléka, Baranyának 36V“ százaléka, Somogynak 35 száza­léka, Zalának 37 százaléka és Tolnának 27 százaléka szerepel kötött birtok gyanánt. «Míg a Dunántúl», mondja Földes Béla, «az ország területének csak 151/* százalékát teszi ki, addig a hitbizományi birtokoknak több, mint fele erre az országrészre esik». De ez még nem mutatná elég világosan a dolgot, ha nem néznők, hogy épen azon megyékre, a me­lyek a nyugathoz való közelségüknél fogva legkönnyebben szabadulhattak volna ki tisztán földmivelő állapotukból, épen ezen megyékre helyeztük a legnagyobb súlyokat. Egyes vár­megyék területének egy harmada, egy negyede, sőt ennél is több, a hitbizomány alatt görnyed. Ezek után azt hiszem, hogy a gazdasági kép, hacsak ezen adatok nem mind hamisak, hacsak egyik is megállhat közülök, tovább nem lehet kétséges. A gazdasági kép egy­szerűen az, hogy birtokpolitikánk el van hibázva, ellenkező irányban haladt, mint a hogy azt a nyugat példája után indulva, követelnünk kellett volna, korlátolt birtok által sok­kal többet kötöttünk le, mint azt nemzetünk gazdasága meg- birta. Mi a hitbizományi, teljesen idegen intézmény behoza­tala által lekötöttük egyes családok számára a földet és e 257

Next

/
Thumbnails
Contents