Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
64 miatt ezer és ezer család megy el a hazából. Ez által megakadályoztuk, hogy a föld szétdaraboltatván, épen a kultúrára, legjobban megérett helyeken, a paraszt családok lekötésével biztosítsuk a munkáskezeket, így vettük elejét annak, hogy a gyáripar fejlődjék és ez által népünknek új kereset lehetősége nyíljék. így mindenről beszélhetünk t. uraim nálunk, csak arról nem, hogy új intézmények szükségesek a földbirtok megkötéséhez; hogy az a szerencsétlen arisztokratikus vonás, a mely birtokpolitikánkat jellemzi, a szegény paraszt házába is beköltözzék. Én nagyon örvendek, hogy Öméltósága az előadó úr ezt a tárgyat idehozta s ez által egy nagyon fontos kérdésben lehetővé tette a dolgok megvitatását és azt, hogy mindenikünk a maga kis talentumához képest hozzászólhasson a kérdéshez. Bármilyen messze állok is igen sok előttem szólónak és különösen igen t. előadó úrnak érdekes felszólalásától, két pontban egyetértek vele, az egyik az, hogy a földbirtok tekintetében különösen kerüljünk minden idegen intézményt. De állítom, hogy ilyen idegen intézmény volt a hitbizomá- nyok behozatala s ennélfogva a hitbizományokat legalább a sík vidékekre nézve föltétlenül felbontandóknak és mint jogi constructiót megszüntetendőknek tartom. Csak ugyanazt kívánom ezzel, a mit Deák Ferencz már 1830-ban mondott. A másik, a miben egyetértek vele, az, hogy igenis nem mindegy az, ki lakik e földön, mert nem a föld a fő, hanem a paraszt, a ki a földön lakik. De ebből megint levonom azt a következtetést, hogy a helyett, hogy a földbirtokokat lekötöttük a paraszt elől, nekünk inkább a földbirtok felszabadítása által paraszti népünk letelepülését kellett volna lehetővé tennünk. 258
