Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

62 földbirtok statisztikáját és azt látom, hogy kilom éterről-kilo­méterre lehet követni azt a jelenséget, hogy Poroszországban ott keletkezett gyár, a hol a földbirtok előzetesen szétforgá- csolódott, és hogy ott, a hol nagy latifundiumok vannak, azokban a porosz tartományokban s ugyanabban a mértékben a gyáripar kifejlődése megakadályoztatott. Ez egy száraz adat. A midőn Fellner tagtárs úr azt mondta, hogy házi ipart nem igen lehet fejleszteni, hogy ha nincs elég ember és apró birtok, akkor én azt mondom e porosz tanulság után, hogy gyáripart ott lehetetlenség fejleszteni, hogy ha nagy latifundiumok vannak és azokon a munkáscsaládok letelepedését lehetetlenné teszik. Ha nincs letelepedési hely, a hova köthessük az embereket, akkor lehetetlenség munkás­családokat létesíteni, gyárakat csinálni és ez nem elmélet, melyet világosan mutat Poroszország példája. Szíves türelmükkel talán némileg vissza is élve, bezár­tam volna okoskodásom fonalát, de még csak arra kell utal­nom, hogy ez a tünemény, a mely Poroszországban mutat­kozik, minden nyugateurópai államban — utána jártam — ismétlődik, kivéve Angliát, a mely gyarmataira vezeti le az ő túlnépességét és a melyhez magunkat nem hasonlíthatjuk. Az egyetlen európai állam, a melyben a földbirtok megosz­tása némileg a mi viszonyainkhoz hasonló, Oroszország, a hol 163 millió holdra megy az állami birtokok terjedelme és 80 millió hektárnyi terület van 114,416 tulajdonos kezé­ben. Ez a példa mutatja a mi birtokelosztásunk helytelen, sőt veszedelmes voltát; a többi európai államok a mi birtok­megosztásunknak épen az ellenkezőjét mutatják. Ezek alapján lehet, hogy elfogultságból, de úgy látom, hogy nem ott van a baj, a mint hallani szoktuk, hogy t. i. a birtok túlságosan szétforgácsolódik, hanem ott, hogy mi egy megfordított gon­dolatból indultunk ki, hogy t. i. mi a birtokot kötöttük le, a helyett, hogy a népet kötöttük volna le. Elvontuk a birto­kot a nép elől, a mely ennek következtében eltávozott. Ez volt az a gondolat, a mely mindjobban kidomborodott a mi fejlődésünkben és hogy ez csakugyan így van, arra nézve még csak két adatot hozok fel. Az egyik az igazságügy- minisztériumnak a Ptkv. tervezetét előkészítő bizottsága 256

Next

/
Thumbnails
Contents