Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
62 földbirtok statisztikáját és azt látom, hogy kilom éterről-kilométerre lehet követni azt a jelenséget, hogy Poroszországban ott keletkezett gyár, a hol a földbirtok előzetesen szétforgá- csolódott, és hogy ott, a hol nagy latifundiumok vannak, azokban a porosz tartományokban s ugyanabban a mértékben a gyáripar kifejlődése megakadályoztatott. Ez egy száraz adat. A midőn Fellner tagtárs úr azt mondta, hogy házi ipart nem igen lehet fejleszteni, hogy ha nincs elég ember és apró birtok, akkor én azt mondom e porosz tanulság után, hogy gyáripart ott lehetetlenség fejleszteni, hogy ha nagy latifundiumok vannak és azokon a munkáscsaládok letelepedését lehetetlenné teszik. Ha nincs letelepedési hely, a hova köthessük az embereket, akkor lehetetlenség munkáscsaládokat létesíteni, gyárakat csinálni és ez nem elmélet, melyet világosan mutat Poroszország példája. Szíves türelmükkel talán némileg vissza is élve, bezártam volna okoskodásom fonalát, de még csak arra kell utalnom, hogy ez a tünemény, a mely Poroszországban mutatkozik, minden nyugateurópai államban — utána jártam — ismétlődik, kivéve Angliát, a mely gyarmataira vezeti le az ő túlnépességét és a melyhez magunkat nem hasonlíthatjuk. Az egyetlen európai állam, a melyben a földbirtok megosztása némileg a mi viszonyainkhoz hasonló, Oroszország, a hol 163 millió holdra megy az állami birtokok terjedelme és 80 millió hektárnyi terület van 114,416 tulajdonos kezében. Ez a példa mutatja a mi birtokelosztásunk helytelen, sőt veszedelmes voltát; a többi európai államok a mi birtokmegosztásunknak épen az ellenkezőjét mutatják. Ezek alapján lehet, hogy elfogultságból, de úgy látom, hogy nem ott van a baj, a mint hallani szoktuk, hogy t. i. a birtok túlságosan szétforgácsolódik, hanem ott, hogy mi egy megfordított gondolatból indultunk ki, hogy t. i. mi a birtokot kötöttük le, a helyett, hogy a népet kötöttük volna le. Elvontuk a birtokot a nép elől, a mely ennek következtében eltávozott. Ez volt az a gondolat, a mely mindjobban kidomborodott a mi fejlődésünkben és hogy ez csakugyan így van, arra nézve még csak két adatot hozok fel. Az egyik az igazságügy- minisztériumnak a Ptkv. tervezetét előkészítő bizottsága 256
