Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

53

A vita szempontjából nagyon helyeslem Dömötör László t. tagtárs úr azon felosztását, a mely szerint itt kettős kérdéssel, t. i. jogi és gazdasági kérdéssel állunk szemben. A jogi kérdést, a mint már említém, csak futólag akarom érinteni. Úgy látom, hogy az igen t. előadó úr négy főtételt, kívánalmat állított fel és ha szemem nem csal, e négy főtétel olyan, hogy kettő-kettő egymást feldönti. Az első fő- kivánalma az volt, hogy a jelzáloghitelnél lehetőleg a közeli hazai tőke érvényesüljön, másika pedig, hogy a tulajdonjelzálog — a mely Németországban meg van — nálunk ne hozassák be. Már pedig Németországban ennek az intézménynek éppen azt az előnyét ismerik, hogy a közeli, hazai tőke megy így bele a jelzáloghitelezésbe, mert az illető kölcsönadó megnézi azt a házat vagy földbirtokot, a melyet épen kiszemelt s ennélfogva épen az az előnye van meg, a melyet a t. előadó úr első követelményében felállított. Vagyis két tétele egymással ellentétben van.

A másik páros követelménye közül az egyik az, hogy a földbirtok elaprózásának ellentálljunk, a második, hogy a tagosítás elkerültessék. Hogy áll e tekintetben a dolog ? Legnagyobb a birtokelaprózódás ott, a hol a tagosítást nem lehetett keresztülvinni vagy még nem vitték keresztül és mindenütt azért kérik a tagosítást, hogy egy helyesebb gazdasági rendszer lépjen életbe. Erre nézve nem akarok mást, mint csak egyetlen-egy rikító adatot felhozni, azt t. i., hogy ott, a hol az egyik t. felszólaló szerint ezen bajok épen a kivándorlásnak voltak okai, t. i. a Székelyföldön, a tagosítás hiánya oka a földbirtok eldarabolásának. Minthogy nem akarom a t. teljes ülést untatni, csak röviden olvasom fel egy székely hivatalos jelentésből a következő adatokat, a melyek bizonyítják, hogy pl. Csikmegyében a tagosítás hiánya folytán micsoda állapotok vannak. Egy családtagra egynémely falvakban rendesen minden második, vagy kilenczedik évben jut rá a kenderföld használati joga. Ezen földpántlikák teljesen eldaraboltattak és most az egyes birtokosok már tisztában vannak vele miként arányszerinti joguk 1/3648, 38 3648 vagy 15/48836-od részből áll. Ezekből látható, hogy ezen bajokon másként, mint tagosítással segíteni nem lehet:

247