Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
49 a mit a nagynevű Paracelsus minden orvosi műtétre nézve elvül felállított, hogy tuto, cito et jucunde történjék, jucunde alatt azt értem, a mit a jelenlegi tagosítási gyakorlatban nem mindig tartanak be, hogy a költségek ne haladják felül az egyes földbirtokosok földtulajdona értékét. A tagosítást én gyakorlati gazdasági okokból feltétlenül szükségesnek tartom, mert igen sokszor a kisbirtokosnak egész élete és állatainak minden ereje az egyik parczella és másik parczella közötti közlekedésben kallódik el, és ha majd az egyes községi határok a tagosítás folytán jól szervezett birtoktestekből fognak állani, akkor kerülhetnek majd napirendre és akkor éreztetik majd előnyös hatásukat azok az intézkedések, a melyekkel a további elaprózást megakadályozzuk. Áttérve már most azon intézményekre, a melyeknek a földbirtok tovább elaprózódását kell megakadályozniok, én előttem kétségtelen, hogy ezek között az örökösödési jog megfelelő szabályozásának nagy szerepet kell juttatni. Mindenki beláthatja, hogy olyan örökösödési jog, mint a mai, a melynek minden bölcsesége abban merül ki, hogy a vagyon, legyen az ingó vagy ingatlan, az örökösök között «felosztassák» és a mezőgazdasági birtokszervezetek konserválása iránt semmi érzékkel nem bír, idővel a törpebirtokok elszaporodására vezet, a melyeken észszerű gazdálkodást folytatni képtelenség, a melyek tehát úgy a köz-, valamint a magánérdek szempontjából hátrányosak. Azért tehát üdvözlöm az igen tisztelt előadó urat azon nyilatkozatáért, hogy delibratio tárgyává kellene tenni a törzsörökösödési rendszernek bizonyos feltételek mellett való behozatalát, de meg kell j egyeznem, hogy talán már eleget is delibráltunk ezen kérdés felett és kodi- fikatorainknak most már inkább cselekedni kellene. Elismerem, hogy az Anerbenrechtnek a magyar jogászközönség sorában nagyon gyűlöletes hangzása van, de hát miért is kellene nekünk a német Anerbenrecht-et szolgailag utánoznunk; az azonban nem áll a mivel jogászaink ezen idegenkedésüket igazolni kívánják, hogy tudniillik népünk felfogásával az Anerbenrecht homlokegyenest ellenkeznék. Azok, a kik a falusi nép jogszokásait megfigyelik, tudják, hogy az ország különböző vidékein különböző partikuláris 256 4 243
