Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
jogszokások vannak gyakorlatban, a melyek között a leggyakoribb az élők közötti átruházás szülő és gyermek között, legtöbbször életjáradéki szerződések formájában, a melyeknek egyedüli czélja a parasztbirtoknak a magyar törvényes örökösödési jog birtokelaprózó tendentiájával szemben való megvédése. Rámutathatok arra is — a mit a t. Teljes-ülés úgy is tud — hogy sok vidéken az örökösödési rendszerrel van összefüggésben az egy- vagy két-gyermekrendszer, sőt el lehet mondani, hogy a földmives nép egész erkölcsi életében, erkölcstelen indulataiban igen nagy szerepe van a földbirtok összetartásának, illetve a megosztás, elaprózódás megakadályozásának. Zola «La terre» czímű regényében egy franczia falu életének összes szenvedelmei ezen kérdés körül csoportosulnak, meg vagyok győződve, hogy így van ez a magyar faluban is, ha még nem is akadt magyar író, a ki ezt megfigyelte és megírta volna. Mindezekkel csak azt akarom jelezni, hogy azok az argumentumok, a melyek a törzsörökösödési rendszerrel a magyar nép aversióját állítják szembe, revisióra szorulnak, mert igen elterjedt jogszokások és jól kifejlett hajlamok élnek a népben a paraszbirtok egységének érdekében. Az előadás által felvetett eszmék sorrendjében haladva, az utolsó, vagyis a jelzálogos megterheltetés kérdésében teljesen osztom az előadó úr nézetét. Én is minnél inkább mentesíteni kívánom a földet, különösen a parasztbirtokot a jelzálogos megterheltetéstől, és ezt párhuzamosan szervezendő gazdasági és jogi intézményekkel kívánom elérni. A jelzálogos megterhelés korlátáit igenis fel lehet állítani, ha azzal együtt gondoskodunk arról, hogy a földmíves hiteligényei más hitelforma útján kielégíttessenek. És én ezt nem is látom olyan nehéznek, mint az igen tisztelt előttem szóló, mert már is kínálkozik erre egy alkalmas szervezet, tudniillik az országos központ kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek szervezete, a mely megfelelő továbbképzés útján személyi hitellel teljesen kielégítheti a kisebb gazdák hiteligényeit és így parallel intézményül szolgálhat a földbirtok megterhelését korlátozó jogi szabályozásnak. A vidéki hitelszövetkeze50 teknek ez a szervezete meg fogja valósítani azt is, a mit a 244
