Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
:7 forgalomképessé tesszük. Mert ha a hitelező jogát úgy is érvényesítheti, hogy azt másra engedményezi s az engedményestől valutáját felveszi, rendszerint nem fogja a hypothekát felmondani és nem fog a hosszadalmas és fáradságos kényszerárveréssel bajlódni, hanem cessio útján érvényesíti jogát. S minél könnyebben ruházható át a hiteljog, minél forgalom- képesebb, annál inkább marad el a terhelt telek kényszerárverése. Más szóval: minél könnyebb a hiteljog forgalma, annál kevésbbé mobilizálja a földtulajdont. Mondhatjuk — az előbb használt kép kiegészítéséül: ha a hitelezői jog a maga érvényesítése czéljából mozgásba jön, a tulajdon stabilitását e mozgással szemben csak úgy óvhatjuk meg, ha a mozgás irányát, mely a tulajdon súlypontja felé tart. ettől eltérítjük és más olyan pont felé vezetjük, a mely felé való mozgás az eddigi hitelezőre nézve a kívánt eredménnyel jár, a tulajdont azonban még sem mozdítja ki helyéből, mert nem tulajdonosi, hanem csak hitelezői cserét von maga után. * VI. Volnának még némi észrevételeim a tekintetben, hogy az Anerbenrecht és a tagosítás voltaképen szintén nem mozdítják elő a földtulajdon mobilizálását, sőt ellenkező irányban hatnak. Mivel azonban az idő már előre haladt és még mások is hozzá kívánnak szólni a kérdéshez, hálás köszönetét mondok t. uraim, hogy becses figyelmükkel megajándékozni kegyesek voltak és evvel felszólalásomat bezárom. 231
