Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
Dr. Fellner Frigyes: T. Teljes-ülés! Az előadó úr ö méltóságának rendkívül tanulságos és tartós becsű előadása, valamint Dévay táblabiró úr ő nagyságának hasonló fejtegetései után csak egész röviden volnék bátor pár igénytelen megjegyzést tenni annyival is inkább, mert ha az idő előrehaladottsága folytán kénytelen vagyok a kelleténél rövidebbre szabni megjegyzéseimet, teszem ezt abban a reményben, hogy talán lesz mód és alkalom más alakban kiegészíteni azt, a mit esetleg rövidesen fejtenék most ki. T. Teljes-ülés! A földbirtok, vagy, a mint az előttem szóló t. tagtárs úr meghatározta, a földtulajdon mobilisatió- jának, mozgósításának kérdéséről elvileg vitatkozni igénytelen nézetem szerint nem lehet. A földbirtok mobilisatiójának kérdése nem elvi kérdés. Ez mindig esetről esetre döntendő el. Miért nem lehet elvileg vitatkozni a mobilisatióról ? Azért, mert a inobilisatió tulajdonképen az az állapot, a mikor a földbirtokra vonatkozó rendelkezési jog, rendelkezési szabadság semmi irányban korlátozva nincsen, a mikor tehát a földbirtok szabadon elidegeníthető, megterhelhető, feldarabolható, átörökíthető. E fogalom-meghatározásból következik, hogy itt elvileg vitatkozni meddő volna; először azért, mert nem lehet általánosságban a mobilisatióról beszélni, hanem mindig csak annak egy concret megnyilvánulásáról, vagy a feldarabolás, vagy az átörökítés, vagy az elidegenítés, vagy a megterhelés szabadságáról és mindenkor csak egy bizonyos országra, egy bizonyos közgazdaságra vonatkozólag és akkor is nem csak a mezőgazdasági viszonyok szempontjából, hanem
