Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
36 és nagyság szerint valamint az illető hypotheka nagysága, kamatlába, felmondási ideje és minden egyéb feltétele. A hypotheka-jegy kiadásának czélja kettős: egyfelől a hypotheka forgalmának könnyítése, másfelől a telekkönyv túltömésének megelőzése. Megkönnyíti a hypotheka forgalmát, mert a hypotheka átruházása, ha Hypothekenbrief van, úgy megy végbe, hogy az átruházó fél a hypotheka-jegyet átadja a szerzőnek írásbeli engedményi nyilatkozat kíséretében; az engedmény tkvi. bevezetése az átruházáshoz nem szükséges és a sűrű forgalomban rendesen el is marad. A terhelt telek tulajdonosát a hitelezői változásról az esetekben a felek értesítik. A tulajdonos különben csak a Hypothekenbrief felmutatása, illetőleg kiadása ellenében fizet. Itt felmerül a kérdés: a földhiteljog forgalmának e köny- nyítése káros-e a földtulajdonra nézve? vájjon előmozdítja-e ennek mobilizatióját? Állítom, hogy még abban az esetben is, ha a hitellel, vagy a földhitellel való könnyelmű visszaélés szempontjából vezettetjük magunkat, — az egyszer már megalapított földhiteljog további forgalmának könnyítése a földtulajdont nem hogy mobilizálja, hanem ellenkezőleg: minél mobilisabb, minél könyebben forog a földhiteljog — ceteris paribus — annál stabilisabb a földtulajdon. A földhiteljognak ugyanis — legalább az itt szóban forgó alakjában — két ágazata van. Egyik az időszakonkint visszatérő kamatnak, a másik a tőkének a követelése. Míg a hitelező csak a kamatjogát érvényesiti, rendszerint nincs baj. Mint Rodbertus hangsúlyozza, a föld voltaképen Rentenfond, járadékforrás, járadékalap, melyből a kamat, mint a földjáradékra vagy egy részére való jog, rendesen baj nélkül kielégíthető. De mi történik, ha a hitelező jogának másik ágával, a tőkeköveteléssel megy neki a tulajdonnak? A Rodbertus rentenfondjából az alap megtámadása nélkül rendesen nem lehet egyszerre ily tőkét meríteni. S akkor bizony a tulajdonnak neki feszülő hitelezői jog mint erősebb, kimozdítja a tulajdont a helyéből — subhastatio, kényszerárverési értékesítés útján. De lényegesen segíthetünk e bajon, ha a hitelezői jogot 230
