Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
27 csereszerződést, ajándékelkötelezést stbit. Csak a tulajdonátruházási tényállásból hagyja ki, csak abba a ténycsoportba nem veszi fel, melyhez az anyagi jog a jogügyleti tulajdon- átszállást fűzi: csak itt függetleníti a dologi szerződést a kötelmi szerződéstől illetve az átruházási kötelemtől. S ezt azért teszi, mert önálló és szilárd alapra kívánja fektetni a dologjogok forgalmát, míg a kötelmi alap netáni kivételes hiányát a kötelmi jognak, a condidióknak, világában veszi figyelembe. Aztán a tervezett jogrend épen a fekvőségek nagy fontossága miatt és a mai eljárással kapcsolatos visszaélések kiküszöbölése végett a tulajdonátruházási szerződés megkötését első sorban a telekkönyvi bíró elé kívánja utalni: a feleknek e végből a tkvi biró elé kell menniök és a szerződést együttes jelenlétükben ott kell élőszóval létesíteniük. Mivel pedig a biró, hogy hatálytalan tkvi bevezetést ne teljesítsen, a tulajdonátruházás minden törvényi előfeltételét megvizsgálni és megállapítani tartozik (legalitás elve): a biró kénytelen lenne az átruházási kötelem s az ennek forrásául jelentkező szerződés, végrendelet vagy egyéb tény fenforgását is megvizsgálni és megállapítani, mielőtt a felek által egyetértőén kívánt tulajdonátruházást a telekkönyvbe bevezetné. Ettől a munkától pedig okvetlenül fel kell menteni a bírót, mivel egyfelől ez a munka felesleges azért, mert hiszen rendesen ily kötelmi alap fenforgása nélkül nem létesítenek átruházási szerződést, másfelől pedig azt a biró a tkvi forgalom követelte gyorsaság feláldozása nélkül nem is végezhetné megnyugtató eredménynyel. Ez utóbbi okon a kötelmi alap ily előzetes bírói vizsgálata egyenesen káros is lehetne a felekre nézve, kik kötelmi viszonyuknak mintegy a biró tekintélye által biztosított teljes rendezettségét supponálnák, holott az valójában a biró megvizsgálása után is egészében, vagy egyes részleteiben rendezetlenül maradhatna. Választanunk kell tehát e kétféle rend között: Az egyiknél, a mainál, a biró nem látja a feleket, azok szeme elé sem kerülnek és nem érintkezik velük szóbelileg, rendszerint csak közönséges, két tanú által előttemezett magánokirat érkezik be hozzá és ennek tartalma alapján állású
