Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
28 pítja meg a tulajdonátruházó bevezetés előfeltételeinek fen- forgását és ehhez képest vezeti be a tulajdonátruházást. Milyen emberek a felek? és különösen mily állapotban tették a szerződési jognyilatkozatokat? vagy hogy egyáltalán ők tették-e a nyilatkozatokat? s ha igen, úgy-e mint a magánokirat mutatja? kellő tudatában voltak-e nyilatkozataik tartalmának és hatályának ? Minderről a biró vagy egyáltalán nem szerezhet meggyőződést vagy pedig ebbeli meggyőződését legalább is sokszor felette gyenge alapra kell építenie. A másik jogrendnél, az abstract dologi szerződésen épülőnél, a felek a biró vagy más hiteles személy elé lépnek, a kit mindenekelőtt azonosságukról, rendelkező- és szerződőképességükről, azután pedig jognyilatkozataik komoly és határozott volta felől kell meggyőzniük, csak mindennek megtörténtével veszi fel a biró illetőleg a más hiteles közeg az illető dologi szerződésről szóló jegyzőkönyvet. E mellett be- kivánja a felektől a kötelmi alapügylet előterjesztését és, ha szóval adják elő, jegyzőkönyvbe veszi, ha Írásban terjesztik elő, így fogadja el. Csakhogy az előterjesztés megtagadása vagy az előterjesztett alapügylet állítólagos vagy valóságos hiányai czimén a tulajdonváltozás tkvi bevezetése vissza nem utasítható. Nem szenved kétséget, hogy az utóbbi eljárás nagyobb garantiát nyújt az objective indokolatlan tulajdonátruházások bekövetkezése ellen, mint mai eljárásunk és hogy ezért inkább a földtulajdon megszilárdításához járulna hozzá. Nem szünteti meg ez a rend a tulajdonátruházás elkötelezésére irányuló obligatorius jogügyletnek megkötését vagy egyébként keletkezését, sőt igen jól összefér vele ez obligatorius szerződések Írásbeliségének vagy közokiratozásának a követelménye is. És — mint már kiemeltem — e tulajdonátruházási rend figyelembe veszi a kötelmi alap hiányát is, de nem a dologjog terén, hanem a kötelmi jognak, a condictióknak a körében. Ha tehát e rend szerint is megkötik a felek az illető obligatorius jogügyleteket, ha a dologi szerződés megkötése végett a bíróság vagy más hiteles közeg elé kell menniök és 222