Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

oltalma alatt kötik, a tervezett szabályok értelmében e hite­les közeg a dologi szerződés felvétele alkalmával a felektől az átruházás jogalapjának előterjesztését is kívánni tartozik. Sőt ha a felek az adásvételt vagy esetleges más alapügyletet is előtte akarják megkötni, ezt is belévenni tartozik a dologi szerződésről szerkesztett jegyzőkönyvbe. Csak ha kérdezésére azt mondják, hogy ők obligatorius viszonyukat már rendez­ték s azt ezért vagy más okból előterjeszteni nem akarják, akkor annyiban érvényesül a dologi szerződésnek abstract volta, a mennyiben a hiteles közeg a feleket az átruházás jogalapjának feltárására nem kényszeríti. Ha pedig az alap­ügyletről már elkészült okiratot bemutatják, a hiteles közeg ezt átveszi, de itt megint annyiban érvényesül a dologi szer­ződés abstract volta, hogy az okirat által tanúsított alapügy­letnek érvényességét a hiteles közeg nem feszegetheti és e miatt a tulajdonátruházás bevezetése meg nem tagadható, hacsak kétségtelen, hogy a tulajdonváltozást magát akarják a felek. Aztán a tulajdoni perben érvényesül a dologi szerző­dés abstract volta; mert ha e perben kimutatja a szerző, hogy az átruházóval együtt az illető biró vagy más hiteles személy előtt a tulajdonátruházásban megegyeztek és hogy a szerző ennek megfelelően tulajdonosként a telekkönyvben be lett vezetve, a bíróság őt fogja tulajdonosnak kimondani s nem fogja csupán a tulajdoni kérdés eldöntése végett az alapul szolgált kötelmi jogviszony érvényességét feszegetni. Mért? mert biztosan feltehetjük, hogy érett eszű és normalis ember nem fog elmenni egy másik féllel a telekkönyvi biró vagy más hiteles közeg elé és ott komolyan és határozottan kijelenteni, hogy ő fekvőségének tulajdonát a másikra át­ruházza, ha erre neki alapos oka nincsen. Miként mai jogrendünk nem törődik az adásvétel motí­vumának és czéljának feltárásával azért, mert felteszi és helyesen teszi fel, hogy normalis ember ok és czél nélkül nem megy belé adásvételi obligatióba, akként feltehetjük, hogy normalis ember nem megy belé a tulajdonátruházási, a dologi szerződésbe sem, ha erre alapos oka nincsen. Az abstract dologi szerződés rendje tehát nem kívánja mellőzni az alapul szolgáló kötelmi jogügyletet, az adásvételt, 220 26

Next

/
Thumbnails
Contents