Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
15 Ne feledjük még, hogy az igazságos tagosításnak (már a mennyire igazságos lehet) az a feltevés szolgál alapjául, hogy a bizonyos dűlőben, tagban, területen levő földek minőségileg, tehát érték szerint is mind egyenlők. És ez a feltevés megközelítőleg helyes volt, a mig a földmivelés chablon- szerüen folyt és intensiv gazdálkodásról nem volt szó. De helytelen a feltevés most, a mikor kellő beruházásokkal és a modern földmiveléstan vívmányainak felhasználásával — a mivelési ág megváltoztatása nélkül is — valamely földdarab értékét meg lehet többszörözni. Ebből a szempontból a tagosítás által ismét a jó gazdát kár éri, mig a rossz gazda hasznot húz belőle. A legfontosabb ok pedig, mely miatt a tagosítás mostani rendszerét nem lehet fentartani, hanem gyökeres revisio alá kell venni, az: hogy a tagosítás által csak aránylag rövid időre érünk czélt és pár évtized múlva ismét, és ugyanily idő múlva ismét felmerülhet a tagosítás szüksége. Mert hiszen a birtokrészletek felosztása nincs korlátozásnak alávetve és kétszeres, háromszoros örökségi osztályok — a mostani systema értelmében — ismét oly állapotba helyezik vissza a községhatárt, a mely miatt korábbi alkalommal is a tagosítás szükségesnek mutatkozott. Tehát: A parcellaminimum törvényes megállapítása nélkül a tagosítás nem vezet állandó eredményre. Ha pedig annak a minimumnak megállapításával a birtokrészletek el- darabolását korlátozzuk, akkor túlnyomó részben megszüntetjük a tagosítás kérelmezésének és elrendelésének mostani okait; és akkor a sokkal ritkábban szükséges tagosítás megengedésének előfeltételeit és keresztülvitelének módozatait a jelenlegitől nagyban különböző alapon kell szabályoznunk. — A mi végre a földbirtok jelzálogi megterhelését illeti, ezt akként vélem szabályazondónak, hogy a tulajdonosnak a megterhelés túlságosan könnyűvé ne tétessék, főleg az oly megterhelés, a mely nem a földbirtokon űzött gazdálkodás jövedelmezőbbé tételének czéljára, nem a birtok kikerítése, kibővítése, felszerelése végett, hanem a kényelem, a kedvtöltés, a fényűzés hajlamának kielégítésére történik; és hogy a jelzálogjog megalapítása csak oly terhet rójjon a földbirtok 209
