Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
13 juttatná. Ekként azután elvontuk volna a földbirtok egy részét a földmives némely utódjaitól és átadtuk volna egészen az egyiknek; és a végett, hogy ezt elérjük, az eredményben az egész birtokot idegennek juttatnék, üzérkedés, továbi mozgósítás prédájául. Az örökösödés ily módon különben is csupán az örökhagyó, a tulajdonos intézkedése alapján rendezhető. A törvény csak arra szorítkozhatik, hogy azt az intézkedést megengedi és joghatályosnak elismeri. Pedig éppen népünk már említett felfogásánál fogva biztos vagyok abban, hogy ujjain- kon számlálhatnék meg azokat az eseteket, a melyekben a tulajdonosok a törvény engedélyével évente éltek. Mégis ha idővel sikerül oly módozatok feltalálása és oly intézmények meghonosítása, a melyeknek segélyével lehetséges a földbirtokban nem részesülő örökösöket igazságosan kielégíteni és nem csak megélhetésüket, hanem megfelelő vagyoni gyarapodásuk előfeltételeit is biztosítani; és ha majd biztosítékait előállítani tudjuk annak is, hogy az az örökös, a ki a földbirtokot kapja, képes lesz örököstársait kielégíteni, a nélkül hogy ingatlanait mértéken túl és módfelett megterhelné : akkor a földbirtok mozgósításának veszélye ellen, a mely a törpegazdaságok elszaporodásában rejlik, némi óvszerül kísérletet lehet tenni az Anerbenrecht intézményének meghonosításával, azzal az utógondolattal: valeat, quantum valere potest. — Szólnom kell a tagosításról, a mely szerintem a mellett, hogy jogilag absolute indokolhatlan, egyik főoka annak, hogy minálunk a földbirtokviszonyok consolidatióra nem juthatnak, hogy a legrendezettebb vagyoni viszonyok közt élő és mintaszerűen gazdálkodó tulajdonos sem tudhatja, vájjon egy év múlva nem lesz-e biróságilag kivetve abból a földbirtokból, a melyet ő és családja sok évtized óta sajátjaként miveit és a melyet utódaira is átörökíteni legbensőbb óhaja. A tagosítás eredetileg az úrbéri rendezéssel függött össze. Tulajdonképen abból származott és fejlődött és ebben a származásában és fejlődésében nemcsak a czélszerü gazdálkodás igényeit elégítette ki, hanem a magánjog elveibe sem ütközött. Mert az úrbéres gazda nem volt az általa megmi-.07
