Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
1-2 akartunk. Vagy elapróznák a részesek az ingatlant kelleténél kisebb részletekre, a mi ismét a földbirtok mozgósítására vezet. A földbirtok elaprózásának meggátlása érdekében igen hathatósan közreműködni alkalmuk van a hagyatékok rendezésével foglalkozó bíróságoknak, illetőleg ahagyatékok tárgyalásával megbízott kir. közjegyzőknek; és tüzetesen az utóbbiaknak feladata volna, hogy oly esetben, a mikor ingatlan hagyaték több örökös között oszlik meg, ne elégedjenek meg azzal, hogy az örököstársak között a részesedés arányát megállapítják, hanem tudva, hogy azok különben sem maradnak közösségben, kitanítás és rábeszélés által oly osztályt igyekezzenek létesíteni, mely szerint ne minden részes kapjon minden birtokrészletből egy darabkát, hanem az egyes osztályrészek a lehetőségig egész birtokrészletekből alakíttasanak. Természetes, hogy ha a törvény a birtokrészletek minimumát megállapítaná, az osztály iránti tárgyalásnak ily útra való terelése a kir. közjegyző nem többé nobile officiuma volna, hanem hivatalos kötelessége. — A birtokrészletek elaprózásának korlátozását szükségesnek tartom; de az úgynevezett birtokminimum törvényes megalapításának nem vagyok barátja; nem különösen annak, hogy a bizonyos minimumot meg nem haladó hagyatéki földbirtokot több örökös közül csak az egyik vagy legalább nem valamennyi kapja meg, a többi örökös pedig másnemű értékben nyerjen kielégítést. Nem tudok az «Anerbenrecht» intézményével hazai jogunk szempontjából megbarátkozni; mert meggyőződésem, hogy az a mi népünk felfogásával nem egyezik, sőt ezzel a legélesebb ellentétbe helyezkednék; mert Magyarországban, a földmivelésen kívül még nagyon kevés az a más keresetforrás, a mely a hagyatéki földbirtokban nem részesített örökös számára fenmarad; és főleg azért, mert — miután a lemenő örökösök egy részének indokolatlan kitagadásszerü mellőzéséről önként érthetően nem lehet szó — az ezeknek az ingatlanból kiegyenlítésül fizetendő összegek a legtöbb esetben a földbirtoknak oly elviselhetlen terhét képeznék, a mely az ingatlan örökséget előbb-utóbb egészben kényszerárverés alá 206