Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Almási Antal: A negatív interesse a magánjogi tervezetben [254., 1906]
8 egyént az ellenfél mily cselekvő képesség mellett vonhatja felelősségre. Igaz, a T. 993. §-a ezen esetek legfőbbjeire kiemeli, hogy a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítendő akkor is, ha a szerződés-hatálytalanságot okozót vétkesség nem terheli, ám az itt felvetett kérdésünk tulajdonképen nem is a szóbanforgó cselekmények vétkességének, hanem azok beszá- mtthatóságának, azaz jelen esetben annak a bolygatása, vájjon a szerződés megkötésének egyszerű okozatossága, avagy ezen felül az okozó személyének bizonyos cselekvőképességi foka is kivántassék meg a kártérítéshez, és ha igen, hogy melyik ezen cselekvőképességi fok? Az előadottak szerint annyi bizonyos, hogy e fok a T. intézkedésének hiányában sem a szerződőképesség, sem a vétségképesség szabályaival egyszerűen azonosnak nem tekinthető. Egy útmutatást ad ugyan a T. 1024. §-a, amely az Indokolást'*' arra bírja, hogy az álképviselő felelősségét és pedig minden itt kérdéses felelősséget a fentebbiek figyelmen kívül hagyásával szerződési alapon oldja meg. A T. i. h. szerint ugyanis az álképviselőként eljárt személy a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítéséért sem felelős, ha az álszerződés megkötésének idejében, a mikor képviseleti jogosultsága iránti tévedése okozta a szerződés hatálytalanságát, szerződőképességében korlátozva volt. Ezen egy esetben tehát úgy látszik a T. a negativ interessé megtérítéséhez teljes szerződőképességet kíván. Ezzel természetesen egyjelentőségü az is, ha a korlátolt szerződésképességű álképviselő törvényes képviselőjének tudtával jár el. Vitatkozhatni az álláspont helyessége felől, de itt csak kettőre szeretnék utalni. Először igen könnyen képzelhető, hogy a T. csakis ezen egy esetben annak különös tényállását és a vélt álképviselő tévedésének menthetőségét tekintette, a mi persze kizárná, hogy a negativ interessé egyéb tényállásának előfeltételeire következtethessünk belőle. * III. k. 191. 1. 136
