Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Almási Antal: A negatív interesse a magánjogi tervezetben [254., 1906]
6 Vagyis az 1078. §. szerencsétlen fogalmazásától el is tekintve1 a szerződés megkötéséből eredő kártérítés általánosságban és elvileg a T. szabványaiból kivehetőleg nem tiltott cselekmény,1 2 3 hanem — ott a hol — törvényen sarkalló kötelem eredménye. Ezzel kettőre nyertünk választ. Egy az, hogy a tiltott cselekményekre előirt tényálláselőfeltételek és különösen az elkövető cselekvő képessége a szerződés megkötéséből eredő kártérítésre a T. jelen szövege szerint még akkor sem alkalmazható, ha a szerződés hatálytalansága szándékos vagy gondatlan cselekmény folyománya. Az Indokoláss ezzel ellentétben a csalárd megtévesztés és jogellenes fenyegetés eseteinél megjegyzi, hogy a szerződés megkötése még külön tiltott cselekmény jellegével is bírhat. Ugytetszik azonban, hogy e felfogás helytelen. A 991. §. oly tényállást tartalmaz, mely a megtévesztő vagy fenyegető, illetve az ezzel egyetértő ügyletkötő fél részéről szándékosságot vagy vétkességet tételez fel. Ha tehát a 992. §. ezen szándékossághoz vagy vétkességhez kártérítési sanctiót fűz, ezzel oly különleges joghatást létesít, mely megakadályozza, hogy az ezen túlmenő kártérítés a tiltott cselekmény tényállásába beleértelmeztessék. Hiszen a 992. §-ban tartalmazott törvényes kötelem oly lex specialis, mely az 1077. §. generalis tételének ellentmond és azt a maga területén hatályon kívül helyezi. Felfogásunk második következménye az, hogy a szerződés 1 V. ö. Jogczimes Dologi Ügylet ez. tanulmányom, J. E. F. 214 sz. 12 és köv. 1. 2 Az alábbiakban szándékosan figyelmen kívül hagytam, hogy a T. 1077. §-a után zárójelben az 1138—1143. §§-ra hivatkozik, mert e hivatkozás csupán a kártérítési tételekre vonatkozó általános utalás, mely a szerződés megkötéséből eredő kártérítés tényalapjainak kötelemfakasztó jellegére következtetést nem enged. Egy az, hogy a Т.-ben foglalt zárójelekre, miként ezt a Jogügyletek a Т.-ben czlmű tanulmányomban (51. és köv. 1.) a birtokügyletről mondottak bizonyítják, nem nagyon sokat kell adni. Más az, hogy ha e következtetés valónak volna elfogadandó, akkor az 1143. §. mögött lappangó tényállások mindig tiltott cselekményt képeznének, a minek az Indokolás (III. k. 366. 1. 2. bekezdés) is ellentmond. 3 III. k. 366. 1. 154
