Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
8 szövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-ezikk, mely az Országos Központi Hitelszövetkezetet alkotta meg. Ez felszívta magába a Hazai Hitelszövetkezetek Hitelintézetét, a melyről már előbb szóltam. A Központi Hitelszövetkezet működését nem kell közelebbről ismertetnem. Sikere felől eltérők a vélemények, de bármint Ítéljük is meg munkásságát, tény, bogy olyat nem tudott végrehajtani, a mire hivatva, de képesítve sem volt t. i., hogy szigorított ellenőrzést vigyen be egész hitelszövetkezeti életünkbe. így fennállásának öt éve után megint vissza kellett térni a régi tervre .- a szövetkezetek egységes, gyökeres reformjára. Ezt a minden oldalról már csak a hitelszövetkezetek meg- rendszabályozása miatt is hőn óhajtott reformot sürgeti még hazai fogyasztási szövetkezeteinknek az utóbbi időben bekövetkezett nagyarányú fejlődése, nemkülönben az a csábító példa, a melyet a velünk gazdaságilag hasonló irányban fejlődő, bár természetesen előttünk járó Németország, a melynek gazdaságpolitikai rendelkezéseit nem ok nélkül szoktuk lemásolni, a fogyasztási szövetkezetek terén alkotott. A tisztviselők és nagyobb vállalatok igen különböző fogyasztási szövetkezetein kívül az 1898-ban alakult «Hangya» 1900-ban még csak 153, 1903-ban már 471 fiók-szövetkezettel bir. A «Keresztény Szövetkezetek Központján-val kötelékben álló vidéki szövetkezetek száma 98-ról, ez volt a kötelékébe tartozó szövetkezetek száma 1898-ban, hat év alatt 275-re emelkedett.* E szövetkezetek tetszésük szerint árúsítanak nem tagoknak is, a mi a kiskereskedelemnek újabban veszedelmes versenyt jelent, sőt azokkal szemben a lét kérdését veti fel. így történt az, hogy míg egyfelől a központi kötelékbe tartozó szövetkezetek s az ezekkel rokonszenvező mezőgazda- sági érdekeltségünk az önállóan működő szövetkezetek nagyobb ellenőrzése miatt, addig másfelől inkább önállóan működő hitel* A fejtegetésünk tárgyát tevő törvénytervezet indokolásához csatolt második függelékben a szövetkezetek fejlődésére vonatkozó sokkal bővebb számadatokat is talál az olvasó. A közölt adatok is e statisztikai kimutatásokból valók (id. m.: 144—145. lapok.) a «Hangyá»-ra vonatkozó 1903. évi adat kivételével, melyet a Huszadik Század, 1904. évi lt-iki számából (457. oldal) vettem. 8
