Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
9 szövetkezeteinkkel szimpatizáló kereskedelmi érdekeltségünk, főleg a kötelékbe tartozó szövetkezetekkel barátságos viszonyban levő, szabadon árúsító s a legnagyobbrészt a mezőgazda- sági érdekeltség által létrehozott vidéki fogyasztási szövetkezetek miatt szintén sürgeti ma a szövetkezeti reformot. A kétféle érdekeltség azonban bár látszatra egyet óhajt, még sem jár egy nton. Az «agrárok» az önállóan működő hitelszövetkezeteket, a «merkantilok» a fogyasztási szövetkezeteket óhajtják szabályozni. Nézzük a következőkben, hogy a kétféle törekvés mennyire jogosult, s aztán, hogy az előttünk fekvő javaslat mennyire felel meg a jogosak gyanánt elismert czéloknak.* II. Soha törvénytervezeti munkálatnál az ellentétes érdekű törekvéseket nem lehetett annyira kiegyeztetni, helyesebben azokat egymás mellett nem lehetett könnyebben érvényre juttatni, mint épen a szövetkezetekről szóló javaslatnál. Első pillanatra ez az állításom különösnek fog tetszeni, főleg ha azokra az elkeseredett vitákra gondolunk, a melyek a két ellentett érdekű tábor, a szövetkezeti és a kereseskedelmi érdekeltség között már az előttünk fekvő javaslat fölött is lezajlottak. Pedig a dolog nagyon egyszerű nyitja az, hogy bárki szerkeszszen is ma nálunk a szövetkezetekre vonatkozólag törvénytervezetet, eszébe nem juthat akár az egyik, akár a másik érdekeltség óhajtását figyelmen kívül hagyni. Ha valamikor helyén valók azok a szavak, a melyekkel Szilágyi Dezső az 1894-iki javaslat elkészítésére a megbízást adta, úgy ma tényleg mindenekfölött áll, hogy a szövetkezetekről szóló új magyar * A szövetkezeti ügynek Magyarországon való fejlődéséről bővebb adatokat talál az olvasó Szántó Menyhértnek a Közgazdasági Lexikon III. kötetében közölt Szövetkezetek ez. czilckben (különösen 425—431.11.) és gróf Mailálh Józsefnek A szövetkezeti ügy fejlődése Magyarországon czímü tanulmányában, mely a Magyar Gazdaszövetség kiadványai között jelent meg a Budapesten 1904-ben tartott nemzetközi szövetkezeti kongresszus alkalmából. A fenti vázlat is e dolgozatok felhasználásával készült. 9
