Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
7 mok visszhangjaként a gombamódra keletkező keresztény szövetkezetek alapítása, különösen dunántúl és a felvidéken. A nagyszámú hitelszövetkezet sokszor káros üzérkedése még e fejlődés folyamán arra készteti a kormányt, hogy a nagyon elharapódzott visszaéléseknek egy a szövetkezetekre vonatkozó gyökeres reformmal gátat vessen. Ezt czélozta az 1893. év elején közzétett törvényjavaslat a központilag egyesült szövetkezetek egységes szervezéséről és az egyes szövetkezetekkel szemben alkalmazandó csődeljárásról, a melynek rendelkezéseivel azonban épen a fakultativ köteléken kívül maradt szövetkezetek — pedig kétségtelenül ezeknél lett volna leginkább helyes az ellenőrzés — nem kerültek volna szigorúbb szabályok alá. Időközben tehát az illetékes vezető körök a gyökeres törvényhozási reformra határozták el magukat, a mely reform novelláris intézkedéssel hatályon kívül helyezné a Kereskedelmi Törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó szakaszait s azokat világosabb s a viszonyoknak megfelelő, szigorúbb rendelkezésekkel pótolná. Egy ily irányú törvényjavaslati munkálat elkészítésével a most előttünk fekvő javaslat szerzője, dr. Nagy Ferencz egyetemi tanár bízatott meg, utasításul kapván, hogy munkálatánál «a legfőbb figyelem a hitel- s fogyasztási szövetkezetek hatályosabb ellenőrzésére és a visszaélések meg- gátlására és megtorlására lesz fordítandó».* E javaslat, mely a mostani javaslat megítélésénél nagyon becses kiinduló pontúi fog nekünk is szolgálni, 1894-ben tétetett közzé indokolásával együtt. Törvénynyé azonban nem vált. A bekövetkezett változás ugyanis igazságügyi kormányzatunk vezetésében megint annak az irányzatnak kedvezett, mely meglévő szövetkezeteinket — bár jó részük inkább részvénytársaság volt, mint szövetkezet, — az alsóbb osztályok hiteligényeinek ellátására alkalmas népbankoknak tekintette, s minthogy azok gazdasági életünkbe már beilleszkedtek, nem akarta őket megbolygatni. Sürgősebb szükségnek látszott a kisebb gazda- és iparososztály anyagi helyzetének szövetkezeti utón leendő javítása. így jött létre a gazdasági és ipari hitel* Szövetkezeti törvényhozásunk reformja. Kiadja a Magyar Gazda- szövetség. Budapest, 1903. 5. oldal. 7
