Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]

(i

ma is leledzik s a melynél fogva a szövetkezeti élet nálunk tisztán ki nem alakult, hanem a legtöbb szövetkezet lényegében tulajdonképen ma is részvénytársaság.

Nevezetes fordulópontot várhattunk volna szövetkezeti életünkben a Kereskedelmi Törvénynek, az 1875 : XXXVII. t.-czikk- nek megalkotásától, a mely a szövetkezetekre vonatkozó azt a zűrzavart némileg csökkentette, a mennyiben legalább a formai határvonalat szövetkezet és részvénytársaság közt megvonta, a nélkül azonban, hogy az elkülönítést lényegileg és keresztültudta volna vinni.*

A Magyar Földhitelintézetnek (1862.), majd a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének (1879.) alapításánál bevált alapítványi rendszer szerint létesült 1886-ban a Pestmegyei Hitel- szövetkezet (gróf Károlyi Sándor), s ezzel kezdődik a magyar szövetkezeti ügy nagyarányú fellendülése. E szövetkezet az úgynevezett községi hitelszövetkezetek alapítását vonta feladatkörébe, majd megerősödvén, működését Pestmegye határain messze túl, főleg az erdélyi részekre is kiterjesztette (Gidófalvy István). Tíz év alatt a Pestmegyei Hitelszövetkezet alapította szövetkezetek száma megkétszereződött.

Ugyancsak a 90-es évek folyamán létesült az erdélyi szász szövetkezetek köteléke, mint egy Eeiffeisen szellemében alkotott központi intézet, épen úgy, mint a hogy a Pestmegyei Hitelszövetkezetből a Pesti Hazai Első Takarékpénztár segedelmével a Hazai szövetkezetek Központi Hitelintézete alakúit.

Ebben az időben nagyszámmal keletkeznek országszerte a szövetkezetek. Átlátják a bennök rejlő nagy gazdasági és ethikai erőt s e kettőt oly törekvések szolgálatába is vonják, a melyek már távolabb állanak a szövetkezet tulaj donképeni czéljaitól. Ez időbe esik a nemzetiségi szövetkezetek nagyobb mérvű alakulása, különösen a románok és a délvidéki szerbek között (a szász szövetkezetekről már szóltunk) s az egyházpolitikai refor* A K. T. tervezete eredetileg nem tartalmazott a szövetkezetekre vonatkozó intézkedéseket. A K. T. első részének tizenegyedik ezíme (223—257. §§.) a tervezet megvitatása czéljából egybehívott ankét óhajtására került csak a javaslatba.

6