Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]
24 még ritkábban az, hogy a szerző az értékesített dologért járó pénzt ne maga vegye fel, hanem a tömegnek engedje át. * És most, miután a gazdasági érdek megóvásából merített érvnek nagy gyengéit kifejtettem, legyen szabad rámutatnom azokra a súlyos hátrányokra, melyek az objectiv causának a tulajdonátruházási tényállásba való felvételéből a telkek forgalmára, de részben még az ingók forgalmára is hárulnak. 1-ső hátrány, — mely az ingó dolgok forgalmára is kihat. — Az objectiv causán alapuló átruházási rend megnehezíti a tulajdon érvényesítését s evvel gyöngíti a tulajdon biztonságát és szilárdságát. A kinek jogügyleti átruházáson alapuló tulajdonát érvényesítenie kell, e rend szerint nem csupán azt kell kimutatnia, hogy jogelődjével megkötötte a dologi szerződést és hogy az neki a dolgot átadta vagy hogy a tulajdon nevére a telekkönyvben be lett vezetve, hanem — az átruházás leggyakoribb és a forgalom szempontjából legfontosabb eseteit tartva szem előtt — ki kell mutatnia azt is, hogy fenforgott-e közte és jogelődje között oly obligatorius viszony, mely amazt kötelezte, hogy a tulajdont reá átruházza. 8 mivel az ily átruházási kötelmek többnyire szerződésből erednek, az obligatorius viszonyt megalapító szerződések pedig sokszor igen bonyolultak és a legkülönbözőbb kérdések rendezését kapcsolják össze egymással: világos, hogy az ily szerződések hatályosságának bizonyítása a legnagyobb nehézségekkel járhat, és hogy a tulajdoni perben az ellenfél a maga védő és támadó fegyvereit ugyancsak az obligatorius viszony szövevényeiből és így a kötelmi szerződés összes pontjaiból is szedheti. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy mindez mennyivel súlyosbítja annak helyzetét, ki tulajdonjogát érvényesíteni akarja. Ellenben mennyivel könnyebb a tulajdonos helyzete, ha joga megalapításához elég a dologi szerződésnek és az átadásnak vagy telekkönyvi bevezetésnek a kimutatása.* 2. hátránya a kérdéses rendezésnek. Miként már fent kifej* Jhering, der Geist des römischen Rechts. ^4. kiadás) 3. köt. 212. és köv. old. 64
