Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
о vonatkozó rendelkezéseiről. Külön szólok befejezésül azokról az elvekről, melyeknek szabályozása a tervezetből hiányzik, de a melyek nézetem szerint abba felveendők volnának. (VII.) I. A szövetkezeti ügy eddigi fejlődése és jelenlegi állása Magyarországon, melyet az elől említett törvénytervezet szabályozni igyekszik, nagyjában a következő. Az erdélyi szászság körében indúl meg először a szövetkezeti mozgalom, a nélkül azonban, hogy a szászoknál szövetkezeti téren ma is tapasztalható particularis jelenségek hatásukat az ország egyéb nemzetiségű lakosságánál éreztették volna. A hazai németség Schulze-Delitsch eszméiben találja meg azokat az alapokat, a melyekre szövetkezeti törekvéseit építi. Ezen eszmék nyomán Németországban, de nálunk is legelőbb a hitelszövetkezetek fejlődnek ki. Csak természetes, hogy a Schulze megindította mozgalom hatását legelőször nálunk is német lakta vidékeken érezteti. 1851-ben alakúi az első magyarországi hitelszövetkezet, a beszterczei Takarék- és Kisegítő Egylet, De német kultúránknak, különösen az erdélyrészinek, fölöttébb elszigetelt volta s a magyar ember nagyon is individuális természete az oka annak, hogy a szövetkezeti mozgalom csak jóval később, az absolut idők múltával hódíthatott hazánk magyarajkú lakossága között. A kései fejlődésnek különben az akkori politikai viszonyok is okai. Az absolutizmus nem volt a szabad társulás elvét kívánó szövetkezeti eszméknek barátja. A földhitel kérdésének szövetkezeti alapon való megoldása, a mi a Magyar Földhitelintézetnek 1862-ben történt alapításával következett be, majd a takarékpénztáraknak ugyan ilyen, Fáy András által hirdetett módon való alakulásai a következő neveztes mozzanatok a szövetkezeti élet fejlődésében Magyar- országon. A szövetkezeti alapon létesíteni szándékolt takarék- pénztárakkal, a melyeket azonban a részvénytársaságoktól csak egy hajszál vagy még annál is kevesebb választ el, belebotlik a magyar szövetkezeti ügy abba a zűrzavarba, a melyben még 5
