Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]
8 rás, mely e tulajdonváltozás létesítéséhez szükséges, lassúbb lesz, ha az anyagi jog a szándékolt tulajdonváltozás létrejöttéhez megkívánja, hogy az átruházó és szerző fél neesak magában a tulajdonátruházásban, hanem abban is megegyezzenek, hogy ez átruházással pl. a felek között létrejött adásvételi szerződésből eredő kötelem nyerjen teljesítést, — vagy épen még azt is követeli, hogy a felek által szem előtt tartott czél a tulajdonátruházás által megvalósuljon, a mihez a teljesíteni kívánt kötelem létrejötte és fennállása is szükséges. Ellenben a bevezetési eljárás gyorsabb lesz, ha az anyagi jog a tulajdon jogügyleti átruházásának előfeltételeként a bevezetésen kívül a feleknek az átruházásban való megegyezését követeli csak meg, de nem törődik avval, hogy a megegyezés az átruházás czéljára nézve is fenforog-e, vagy hogy az átruházás e czélt épen meg is valósítja-e, — más szóval: a bevezetési eljárás nagy mértékben egyszerűbbé és gyorsabbá lesz, ha az anyagi jog a tulajdon jogügyleti átruházását az átruházási kötelemtől függetleníti. A bevezetési eljárás az előbbi esetben lassúbb lesz, mert a telekkönyvi biró, mielőtt a szándékolt tulajdonváltozást a telekkönyvbe bevezeti és ez által perficiálja, kénytelen megállapítani, vájjon a felek csakugyan tulajdonváltozást akarnak-e létesíteni, és ennek megállapításán kívül kell még megvizsgálnia és megállapítania azt is, vájjon egyazon czélnak megvalósítása vezeti-e a feleket az átruházásnál, vájjon pl. mindkettő valamely adásvételi szerződésből vagy vég- intézkedésből avagy valamely más okból származó átruházási kötelem teljesítését szándékolja-e egyaránt,—vagy éppen még arra is ki kell terjesztenie a bírónak vizsgáló és megállapító tevékenységét, hogy a szem előtt tartott kötelem valóban létrejött és fennáll-e a felek között. Ellenben a bevezetési eljárás gyorsabb lesz a másik esetben, mert itt a biró a bevezetés előtt csak azt köteles vizsgálni, hogy a felek valóban tulajdonátruházást akarnak-e, és nem kell nyomoznia, hogy egyazon czélt tartanak e szem előtt a felek, vagy hogy éppen el is érik-e ezt a czélt. — Ami ekként áll a jogügyleti tulajdonátruházásra, megfelelően áll a telekjogok egyéb jogügyleti változására is. A legalitás elvének megvalósítása mellett tehát a forgalom érdekében áll, hogy a telekjogok változásához szükséges legyen ugyan a fe48
